Hogyan tartsuk be a környezetvédelmi jogszabályokat?
A környezetvédelmi jogszabályok száma több százra tehető, közülük csak a hulladékgazdálkodásra több mint két tucat vonatkozik. A felmérések szerint a hazai cégek gyakran a pénzhiány, ám sok esetben a jogszabályok ismeretének hiánya miatt kockáztatják a környezetvédelmi bírságot. Nem árt tudni, hogy a környezetvédelmi bírság nem jelent mentességet a büntetőjogi, a szabálysértési felelősség alól. Nem jelent mentességet a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól sem.
A regionális környezetvédelmi felügyelőségek adatai szerint a hazai vállalkozások közül minden tizedik teljesíti önállóan a hatósági előírásokat, hetven százalékuk a felszólítást követően, míg húsz százalékuk hatósági kényszerre. A nagy cégek, a meghatározó gazdasági vállalkozások esetében lényegesen jobb az arány, feltehetően már presztízsszempontok miatt is magasabb, hetven-nyolcvan százalékos az önálló teljesítés aránya.
Nincs hatással a környezetre?
A kis- és középvállalatok több mint háromnegyede véli úgy, hogy az általa folytatott tevékenységnek nincs hatása a környezetre. Ennek az a gyakorlati következménye, hogy nem is foglalkoznak a környezet terhelésével, elenyésző hányaduk rendelkezik úgynevezett környezetvédelmi vezetési rendszerrel. Mivel a kkv-k gyakran nem érik el a jogszabályokban meghatározott értékhatárokat, valóban nincs mit tenniük, a hatály nem vonatkozik rájuk. Ráadásul az is megfigyelhető, hogy amikor a környezetvédelmi jogszabályok rájuk is vonatkoznak, a kkv-k hajlamosak úgy gondolni, egyébként megfelelnek az előírásoknak.
Önkéntes vállalás
Az Európai Unió 1993-tól, az úgynevezett az EMAS-rendszer révén hiteles külső kommunikációs lehetőséget biztosít mindazon szervezetek számára, melyek önkéntes alapon részt kívánnak venni környezeti teljesítményük folyamatos javításában. Azért fontos az önkéntesség, mert az uniós EMAS-rendelet alkalmazása nem kötelező.
A rendelet egy módszert kínál a szervezeteknek környezeti teljesítményük fejlesztéséhez, publikálásához és ezen keresztül a környezettudatos vállalati működés megvalósításához. Ha egy szervezet megfelel a rendeletben foglalt valamennyi előírásnak, külső hitelesítő fél bevonásával igazolást kaphat az EMAS-rendszer szerinti működéséről, és az eszerint működő szervezetek környezeti teljesítményüket környezeti nyilatkozatban is megjelenítik, így kifelé bizalmat, átláthatóságot sugároznak.
A módszer gyakorlati haszna egyértelmű, hiszen a szennyezés, a hulladékkibocsátás annak a jele leginkább, hogy az adott cég működése nem eléggé hatékony, energia, munkaidő vész kárba. A környezetvédelmi nyilatkozatokat évente kell frissíteni, és háromévenként szükséges hitelesíttetni és nyilvánosságra is hozni.
Szoftver és megelőzés
A teljesség igénye nélkül, csak az elmúlt hónapok egyik újdonságát mutatjuk be, a GreenLexet. Ez olyan interaktív alkalmazás, amely egy személyre szabott kérdéslistán vezeti végig a felhasználót, lefedve a környezetvédelem teljes területét, beleértve a hulladékgazdálkodás, a levegőtisztaság-védelem, a zaj- és rezgésvédelem, a víz-, talajvédelem, veszélyes anyagok vagy a környezetvédelem általános szabályait.
A GreenLex kiterjed az engedélyeztetési, regisztrációs folyamatoktól a nyilvántartáson és adatszolgáltatáson keresztül a mindennapos tevékenység jogszabályi előírásainak értékelésére egyaránt.
A jogszabályi változásokat a szakértők azonnal beépítik a rendszerbe, így a használóknak mindig naprakész adatok állnak a rendelkezésükre. A GreenLex alkalmazásával a regisztrált cégek időt és energiát takaríthatnak meg a mindennapi környezetvédelmi feladataik végzése, telephelyeik és tevékenységeik belső auditja, ellenőrzése során, emellett csökkenthetik a jogszabályok nem teljesítéséből adódó adminisztratív bírság kockázatát is.•