2018. november: jegyzet, fizika, portré, atomenergia, tudomány, anyagtudomány, kémia, lézer, orvostudomány, biofizika, genomika, biokémia, innováció, közlekedés, egészségipar, megújuló energia, környezetvédelem, zöldkörnyezet, robotika, ipar 4.0, it, mesterséges intelligencia
2018. november 9.

Fotó:
Ábrák forrása: BGE

Hogyan látja a magyar lakosság a robotizációt?

Jóllehet a szakértők évtizedek óta komoly párbeszédeket folytatnak az automatizálás, a robotizáció, illetve az Ipar 4.0 témájában, és számos szakértői becslés foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy hosszabb vagy rövidebb távon milyen gazdasági és társadalmi vetületei lesznek ezeknek a trendek­nek, a robotizáció elfogadottsága, a folyamattal kapcsolatos attitűdök és az egyének általános tájékozottsága eleddig kevéssé vizsgált terület.


A Budapesti Gazdasági Egyetem Kibergazdaság Kiválósági Központja és a GfK Hungária Piac­kutató Intézete a többi között emiatt kezdett hiánypótló kutatási programba, melynek első fázisaként egy reprezentatív, ezerfős felmérést végzett a 15–69 éves lakosság körében a robotokkal kapcsolatos egyéni percepciókról. Valójában mennyit tudunk a robotokról? Tisztában vagyunk például azzal, hogy a robotok elkerülhetetlen térhódításával nem csupán műszaki, technológiai aspektusból szükséges foglalkoznunk, hanem komoly gazdasági és társadalmi kihívásokkal is szembe kell majd néznünk? Vajon foglalkoztatja-e a hazai lakosságot, hogy milyen változást hoz a robotizáció a mindennapokba, és hogyan áll ezekhez a trendekhez?

Érdeklődés és valós tapasztalat

A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a robotizáció témaköre nincs széles körben jelen a társadalomban. A megkérdezettek mindössze egynegyedét foglalkoztatja a téma, és ők jellemzően felsőfokú végzettségű, a technológia iránt érdeklődő férfiak. Több mint 60 százalék azt állítja, hogy igen kevés tudással rendelkezik a robotokról, még úgy is, hogy a kutatásban részt vevők közel egyharmada – saját bevallása szerint – már találkozott valódi robottal. Ennek oka talán abban keresendő, hogy a válaszadók elsősorban a kiállításokat és bemutatókat jelölték meg a tapasztalatszerzés helyének, tehát nem valós környezetben érintkeztek robotokkal.

Tájékozottság a robotokról (%)

Arról, hogy mit vagy kit tartunk robotnak, szintén megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek jelentős hányada szerint egy robot legfőbb ismérve, hogy önállóan, számítógép által vezérelve tudjon végrehajtani bonyolult feladatot vagy akár egész munkafolyamatot. Az, hogy egy robotnak érzelmei legyenek, vagy külsőleg hasonlítson az emberre, egyáltalán nem vagy alig elvárás. A megkérdezettek szignifikáns része szerint a robotok napjainkban leginkább a játékok világában vagy ipari és katonai területen vannak jelen, az oktatásban, a vendéglátásban vagy az egészségügyben egyelőre kevéssé.

A robot ismérvei – szükséges ahhoz, hogy robot legyen (%)

Várakozás és jövőkép

Érdekes annak kettőssége is, hogy milyen várakozással tekintenek az emberek a robotizált jövőre. Egyetértés körvonalazódik abban, hogy mind Európának, mind Magyarországnak komoly lehetőségeket jelenthet a robotizáció. Ráadásul az egyének életében is pozitívumnak gondolják a robotok által biztosított növekvő kényelmet is, mely a vásárlási szándékban is tükröződni látszik. A válaszadók majdnem fele vásárolna háztartási feladatok elvégzésére alkalmas robotot, bár jelenlegi fogyasztói áruk erősen korlátozza a keresletet. Még az olyan kevésbé ismert megoldások iránt is nyitottság mutatkozik, mint például az önvezető autó, amit a megkérdezettek egyötöde szívesen vásárolna.

Vásárlási szándék – vásárolna ilyen robotot (%)

Másrészről viszont ugyanilyen arányban vannak, akik kifejezetten tartanak attól, hogy a robotok tömegesen elterjednek majd a munkahelyeken. Elgondolkodtató ugyanis, hogy a felmérésben részt vevők összességében több mint fele szerint a robot kiváltja az emberi munkát: a jövőben robotok fognak dolgozni az emberek helyett (9 százalék), illetve a robotok átveszik az emberi munkák jelentős részét (45 százalék). Általános a vélekedés, hogy a robotok veszélyes, az emberi egészségre ártalmas munkaköröket, az egyhangú, monoton feladatokat, az adminisztratív teendőket, illetve a nehéz, fizikailag megterhelő munkákat fogják átvállalni. A megkérdezettek sokkal optimistábbak a nagy tudást, a kreativitást vagy a kommunikációs készségeket igénylő foglalkozásokat illetően, az ilyen szellemi tevékenységeket nem tartják veszélyeztetettnek.

A robotizáció hatása (%)

A szakértői véleménnyel nagyban összecseng, hogy a fizikai munkát végzők, illetve az alacsonyabb iskolázottságú munkavállalók egzisztenciájára lehet a legnagyobb kihatással a robotizáció; a válaszadók mintegy 60 százaléka gondolja így. Ennek alapján természetes az aggodalom, valamint a megoldás sürgetése. Bár a felmérés szerint vannak, akik bizonyos munkakörökből kitiltanák a robotokat, és a megkérdezettek 40 százaléka egyenesen alapjövedelmet ve­zetne be a robotok miatt munkanélkülivé válók számára, a többség a lehetséges károk enyhí­tésének elsődleges módját az átképzésben és az oktatásban látja.

Kit kell megbüntetni a robot okozta kárért? (%)

Felkészülés és felkészítés

Ennek megfelelően igen fontos, hogy a ro­botizációval kapcsolatos ismeretek minél előbb bekerüljenek a középiskolák, de főképp a felsőoktatási intézmények tananyagaiba és oktatási módszertanába. Az edukáció fontosságát hangsúlyozza a Budapesti Gazdasági Egyetem Kibergazdaság Kiválósági Központja is, amely kutatási eredményeit új képzési tematikák és oktatási anyagok kidolgozásának támogatására kívánja felhasználni, valamint – a nemzetközi tudományos közösségben és a hazai vállalkozói szektorban is aktív kapcsolatokkal rendelkező műhellyé válva – tevékenységével segíteni a hazai gazdaság tudásalapú fejlődését.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka