2012. február: tudomány, megújuló energia, jegyzet, portré, paragrafus, innováció, egyetem, atomenergia, zöldkörnyezet, it
2012. február 5.

Szerző:
Paulik Katalin

MTA Természettudományi Kutatóközpont • ttk.mta.hu

Hatékonyabb kutatómunka új környezetben

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) intézethálózatának átalakításából újonnan létrejött kilenc kutatóközpont közül a legnagyobb a hat intézet összevonásával megalakított MTA Természettudományi Kutatóközpont (TTK). Prof. Szépvölgyi János főigazgató magazinunk­nak elmondta, hogy már az összevonás előtt megkezdődött egy nagy infrastrukturális beruházás, és a tervek szerint az épít­ke­zés befejeztével a jelenleginél jobb feltételeket biztosító, kor­szerű kutatóközpontba költözhet a TTK.


Milyen intézetek alkotják a Természettudományi Kutatóközpontot?
− Az MTA Kémiai Kutatóközpont jogutódjaként létrejött Természettudományi Kutatóközpontban hat kutatóintézet működik. Közülük három, az Anyag- és Környezetkémiai Intézet, a Szerves Kémiai Intézet és a Molekuláris Farmakológiai Intézet a korábbi Kémiai Kutatóközpontban működött. Hozzájuk csatlakozott a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet, az Enzimológiai Intézet, valamint a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet. Az adminisztratív lépéseken és az ezektől várható megtakarításokon túlmenően a kutatóhálózat korszerűsítésének alapvető célja a kutatások hatékonyabbá tétele egyrészt az infrastrukturális feltételek javításával, másrészt a kutatóközpontba integrálódott intézetek közötti tudományos együttmű­ködés kiszélesítésével.

Prof. Szépvölgyi János

Milyen személyi változásokkal jár ez az átalakulás?
− A korszerűsítés kapcsán az Akadémia által előírt ötszázalékos létszámcsökkentést már a múlt évben végrehajtottuk. Az esetleges további létszámcsökkentés attól függ, hogyan tudjuk működésünk feltételeit biztosítani. Ehhez alapvetően két forrás áll rendelkezésünkre: az MTA-n keresztül kapott költségvetési támogatás és külső bevételek.
A külső forrásokat a hazai és külföldi (elsősorban EU-s) kutatási és fejlesztési pályázatok, a közvetlen ipari K+F megbízások és egyéb, kisebb összegű bevételek jelentik. A két forráscsoport aránya 2012-ben várhatóan 45, illetve 55 százalék lesz. Általános tendencia ugyanakkor, hogy évről évre egyre nagyobb részt kell külső forrásból biztosítanunk.

Részecskékkel erősített polimer kompozit

Egy évre nevezték ki a kutatóintézetek élén álló főigazgatókat. Mit lehet ennyi idő alatt elvégezni?
− Az idei év fő feladata a kutatóközpont egységes szervezetének és működési rendjé­nek kialakítása. Ezzel párhuzamosan intézeteink folytatják tudományos témáik korábban már megkezdett korszerűsítését, főként pályázati forrásokra alapozva. Szerencsés adottságnak tekinthető, hogy a hat intézet különböző kutatási projektekben már évek óta együttműködik, így a témaintegrációnak és az új témák közös indításának megvannak az alapjai. Elkezdődött a közös gondolkodás abban az értelemben is, hogy már készülnek olyan hazai és EU-s pályázatok, amelyeket több intézetünkből összeállt kutatócsoportok nyújtanak be.

Röntgenfotoelektron-spektrométer

Hol folyik az az infrastrukturális be­ruházás, amelynek elkészültével új helyre költözhetnek a Természettudományi Kutatóközpont intézetei?
− Az MTA Q2 projekt keretében mintegy másfél évvel ezelőtt elkezdődött a TTK új kutatóházának kialakítása a Lágymányosi Campuson, a Magyar Tudósok körútján.
Az építkezés várhatóan idén márciusban kezdődik, és terveink szerint 2014-ben költözhetünk be az új kutatóházba. Célunk egy infrastruktúrájában és felszereltségében a nagy nyugat-európai tudományos központokhoz mérhető kutatócentrum kialakítása. Fontosnak tartjuk, hogy ez a fejlesztés két nagy egyetem, a BME és az ELTE közvetlen szomszédságában valósul meg, így ugyanis tovább mélyülhet és bővülhet az akadémiai kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés, ami véleményünk szerint igen előnyös lesz mind a felsőoktatás, mind a kutatás szempontjából.•

 
Innotéka