2012. december: tudomány, atomenergia, jegyzet, portré, orvostudomány, egyetem, disszemináció, közlekedés, innováció, tanulmány, zöldkörnyezet, hulladékgazdálkodás, megújuló energia, it
2012. december 4.

Szerző:
Szegedi Imre

Hatékony innovációra van szükség

„Az innováció a válságból való kilábalás egyik meghatározó eszköze lehet” – mondta Havas István, az Ernst & Young (E&Y) magyarországi vezérigazgatója azon a november végi, a Nemzeti Innovációs Hivatallal (NIH) közösen szervezett budapesti sajtótájékoztatón, ahol a nemzetközi tanácsadó cég Az egyszerűség ereje című felmérését is ismertették.


A múlt év elején 15 európai ország – köztük Magyarország – 680 vállalati felsővezetőjének megkérdezésével készült tanulmányból kiderül, hogy az üzletvezetők kevéssé tájékozottak az Európai Unió innovációs tevékenységéről, intézményrendszeréről, és akik ismerik, azok is bonyolultnak, összetettnek tartják azt. A tanulmányban három javaslatot is megfogalmaztak az Európai Uniónak: növelni kell a kormányok vezető és befektetői szerepét az innováció területén, finanszírozási és támogatási programokat kellene kidolgozni a kutatók, vállalkozások, magánbefektetők közötti kapcsolat erősítésére, illetve a meglévő innovációs folyamatokat a hosszú távú céloknak megfelelően kellene koordinálni.

Mészáros György és Havas István

Tennivaló bőséggel akad, hiszen a cégvezetők meglehetősen lehangoló képet fogalmaztak meg az EU innovációpolitikájáról. A válaszadók alig 27 százaléka tudott arról, hogy az Európai Bizottság erőfeszítéseket tesz az innováció ösztönzésére, 82 százalékuk szerint hozzáférhetőbbé kellene tenni az EU-alapokat, azaz egyszerűsíteni kellene a finanszírozást. Ugyanennyien vélekedtek úgy, hogy az EU innovációs politikája szétforgácsolódott és jobb koordinációt igényelne. A válaszadók 69 százaléka az Egyesült Államok és Japán innovációs politikáját hatékonyabbnak tartja, mint az Európai Unióét. Szintén a megkérdezettek 69 százaléka szerint az EU innovációs politikája nem követi az ágazati igényeket.

Európa a kutatás-fejlesztés finanszírozásában is más utat követ, mint a vezető régiók, talán éppen emiatt marad le. A 2005–2009 közötti időszakban az EU 27 tagállamában a kutatás-fejlesztés finanszírozása egyre jobban a közfinanszírozás irányába tolódott el, miközben a magánforrásból finanszírozott ez irányú tevékenység csökkent. Ezzel szemben Japánban, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban a magántőke az utóbbi években mind nagyobb szerepet vállalt. Egyébként Európában is azoké az államoké – Svédország, Dánia és Finnország – a vezető szerep, ahol a magánforrásból finanszírozott kutatás-fejlesztés meghaladja a GDP két százalékát.
„A gazdasági válságból való kilábalást a nagy hozzáadott értékkel bíró új fejlesztéseken alapuló termékek segíthetik” – hangoztatta Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke. Hazánkban kiemelkedően támogatott a kutatás, a fejlesztés és az innováció, az Új Széchenyi Tervből is kiolvasható e terület fontossága. Mészáros György szerint a hivatal nyitott a piac felé, a vállalkozásokat szolgáltatásokkal, adatbázis működtetésével segítik az eredményesebb innovációs tevékenység végzésében, az uniós fejlesztési pályázati források megszerzésében. Meggyőződése, hogy az államnak részt kell vennie az innovációs folyamatok menedzselésében, például azzal, hogy segíti a magánszektor ilyen célú befektetéseit. „Magyarországon sok pénz van, de nem jól használják fel, vagy nem merik jól felhasználni” – mondta a hivatal elnöke, aki szerint a különböző források felhasználásánál a gazdaság élénkítése a cél. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy díszburkolatokra és egyéb látványos, de gazdasági szempontból haszontalan fejlesztésekre költünk. A bankok nehezen adnak pénzt innovációs fejlesztésekre, mert óvakodnak a rizikósnak látszó pénzkihelyezéstől. A hivatal célja ennek a gyakorlatnak a megváltoztatása.

A NIH elkészítette a hazai infokommunikációs szektor kutatás-fejlesztés-innovációban betöltött szerepével foglalkozó kiadványát, amelyből kiderül, hogy ez a szektor egyre növekvő szerepet játszik a nemzetgazdaságban. Jelenleg 1500 milliárd forint a hazai piaci részesedése, amelyből 850 milliárd forint export. A százezer embert foglalkoztató ágazat exportjának négyötödét a multinacionális cégek által itthon gyártott és összeszerelt eszközök teszik ki. Az ágazatban 35 ezer vállalkozás működik, közülük ötezer gyárt, a többi alapvetően szolgáltat, mások termékeit forgalmazza.

Az innovációs hivatal fontosnak tartja, hogy a pályázókat segítse a források megszerzésében, felhasználásában, ideértve a versenyalapon működő európai uniós kutatási-fejlesztési lehetőségeket is. Emellett a nemzetközi együttműködéseket is elősegítik, például az infokommunikációs területen a magyar tudáskincsre épített technológiatranszferekben is közreműködnének. Ennek részeként – mint ahogy arról magazinunk novemberi számában beszámoltunk – Kínában a közeljövőben több technológiatranszfer irodát is nyit a hivatal.•

 
Innotéka