Harsányi Gábor villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Elektronikai Technológia Tanszékének vezetője az elektrokémiai migrációval kapcsolatos alapkutatási eredményeiért vehette át az elismerést. Ez a munka nagy jelentőségű az ólommentes forrasztás terén, a vékony- és vastagréteg-technológiák, valamint érzékelők és diagnosztikai berendezések alkalmazásánál.
A díjazott több mint 200 cikk és kilenc szabadalom szerzője, szenzorikai témájú monográfiáit a szakterület alapvető művei között említik.

Imre Sándor, a BME Híradástechnikai Tanszékének professzoraként vehette át ezt a kitüntetést. A villamosmérnök a mobil és vezeték nélküli infokommunikáció, továbbá a kvantummechanikai elvekre épülő távközlés és informatika terén folytatott felsőoktatási és iskolateremtő munkásságáért érdemelte ki a díjat. Tudományos és innovációs munkássága mellett kiemelt figyelmet fordít hallgatói bevonására az általa vezetett programokba, amit több mint 250 diplomaterv és közel száz, hallgatói által elnyert díj fémjelez. Imre professzor több mint háromszáz tudományos közlemény társszerzője, ezek közül két könyv, harminc könyvfejezet, 92 folyóiratcikk és számos konferencia-előadás található.

Az ugyancsak villamosmérnök Jereb László – a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar dékánjaként – a hálózatfejlesztési stratégiai döntések megalapozását segítő, tervezést és megbízhatósági elemzést támogató modellezési szoftverek kidolgozásáért kapta meg a díjat.

Szintén a Műegyetemen végzett az utóbbi évek egyik leg­ígéretesebb technológiai újdonságával előálló Losonczi Áron. Az építészmérnökként diplomázott szakember 2001-es alkotása a tudományt és a művészetet sikeresen összekapcsoló, az építészet fejlődését döntően befolyásolni képes, különleges hatású, iparilag is gazdaságosan gyártható fényáteresztő beton. 2004-ben alapította cégét, a csongrádi székhelyű Litracon Kft.-t, mely találmányai hasznosításával foglalkozik. A Time magazin 2004-ben az év legfontosabb találmányai közt említette az üvegbetont.

Matuz János agrármérnök a hazai növénynemesítés, különösen a durum búzák nemesítése terén ért el kiemelkedő eredményeket. Búzafajtáinak többsége – magas beltartalmi értékük és termésátlaguk, valamint biztonságos termeszthetőségi tulajdonságaik okán – igen kedvelt a gazdálkodók körében. Hatvan – államilag elismert – búzafajtájából 47 szabadalommal védett.

Molnár József villamosmérnök az MTA Atommagkutató Intézetének igazgatóhelyettese a nukleáris elektronikában, az orvosi képalkotó eszközökben alkalmazható új generációs detektorok fejlesztésében alkotott maradandót. A genfi CERN-ben is alkalmazzák eszközeit.

Simig Gyula vegyészmérnök, az Egis Gyógyszergyár nyugalmazott kutatási igazgatója az originális gyógyszerkutatásban fejtett ki kiemelkedő tevékenységet. Új, hatékony és környezetbarát kémiai eljárások kidolgozásában működött közre, közel kétszáz szabadalom kidolgozásában részes.

A Gábor Dénes-életműdíjat Szántay Csaba akadémikus, a Magyar Feltalálók Egyesületének elnöke érdemelte ki, aki az értékes biológiai tulajdonságokkal rendelkező természetes szerves anyagok szerkezetfelderítése és szintézise során elért eredményeiért, a Cavinton szintézise és nagyipari szintézisének kidolgozása terén született találmányok kidolgozásában ért el kiemelkedő eredményeket. Hasonlóan jelentős az emberi szervezetben fontos szerepet játszó prosztanoidok, valamint a környezetbarát növényvédő szerek csoportjába tartozó rovarhormonok kémiájának tanulmányozása során elért eredménye.

In Memoriam Gábor Dénes-oklevelet kapott Garay Tóth János, a Novofer Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke és Németh József technikatörténész, a Gábor Dénes-i örökség ápolását segítő több évtizedes tevékenységéért.

A Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat Török Gergely Tihamér hallgató kapta – a Vegyes szemösszetételű folyómeder morfodinamikájának numerikus vizsgálata tárgyú – tudományos diákköri munkája további ösztönzésére.•