2017. november: jegyzet, orvostudomány, portré, fizika, kémia, agykutatás, tudomány, atomenergia, innováció, anyagtudomány, energiagazdálkodás, zöldkörnyezet, it
2017. november 3.

Szerző:
S. K.

Európa nem hagy fel a fosszilis energiahordozók támogatásával

Ahhoz, hogy elérjük a veszélyes éghajlatváltozás elkerülésére létrehozott globális klímaegyezmény célkitűzéseit, a fosszilis energiaforrások háromnegyedének a földben kellene maradnia. Ennek ellenére az európai kormányok továbbra is támogatják a fosszilis energiaforrások feltárását.


A CAN (Climate Action Network) éghajlatvédelmi szövetség és az ODI (Overseas Development Institute) független nemzetközi szakértő intézet első ízben gyűj­tött részletes információkat 11 európai ország és az Európai Unió fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz és a szén támogatásáról a 2014 és 2016 közötti időszakban. A közzétett jelentés kitér arra, hogy az európai államok és az EU intéz­ményei egyelőre nem teljesítik ígéreteiket, nem határozták meg a támogatások mérésének módját, és nincs egyértelmű terv vagy időbeosztás a káros támogatások megszüntetésére sem.

A rendelkezésre álló információk alapján a szakértők 999 fosszilis energiahordozó-támogatást azonosítottak a vizsgált időszakban. Összességében a 11 európai ország és az EU évente 112 milliárd eurót biztosított támogatásként a fosszilis energiaforrások kitermelésére és felhasználására. Ebből több mint 49 milliárd euró jutott a közlekedési ágazatnak közvetlen kifizetéseken, adókedvezményeken és bevételi támogatásokon keresztül. Ebből az összegből jelentős részben – 21 milliárd euróval – a dízelfelhasználás részesült, aminek a következményei komoly költségeket rónak az egészségügyre és a környezetvédelemre. A kutatásból kiderül, hogy az EU és a tagállamok együttvéve majdnem 7,3 milliárd eurót fordítottak évente az államháztartásból a kőolaj- és földgázkitermelésre Európában és a kontinens határain túl. Ehhez hozzáadódtak még egyéb kedvezmények (3,3 milliárd euró) és az állami tulajdonban lévő vállalatok befektetései (2,7 milliárd euró) is. Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és az EU nyújtották a legtöbb támogatást a kőolaj- és földgáztermelésre. A Horizont 2020 – az EU kutatási és fejlesztési programja – évente 12 millió eurót biztosított a palagázzal kapcsolatos feltárásokra; emellett Franciaország és az Egyesült Királyság együtt 253 millió eurót nyújtott évente fosszilis energiaforrások feltárására. A tagállamok a közpénzekből történő támogatások beszüntetésére tett ígéreteikkel szemben 389 millió eurót fordítottak tengerentúli szénbányászatra a vizsgált időszakban. Szénkitermelésre a legtöbb nemzetközi támogatást Olaszország, Lengyelország és Németország adta.

Az állami közszolgáltatók 5,7 milliárd euró támogatást nyújtottak fosszilis energiaforrás-alapú erőműveknek főleg Lengyelországban, illetve Csehországban, Franciaországban, Görögországban, Magyarországon és Svédországban. Az elérhető adatok alapján a szakértők megállapították, hogy a háztartások évente legalább 6,6 milliárd euró támogatást kaptak; ennek zömét az Egyesült Királyságban (4,7 milliárd euró) és Olaszországban (1,7 milliárd euró) nyújtották adókedvezményeken keresztül.

A tanulmány megállapítása szerint az Európai Unió és az európai kormányok továbbra is a kőolaj-, földgáz- és szénalapú ágazatokat támogatják, amivel felgyorsítják a veszélyes éghajlatváltozást – és mindezt az adófizetők pénzéből.•

 
Innotéka