2019. február: ökológia, portré, jegyzet, innováció, egyetem, kémia, tudomány, Nemzeti Agykutatási Program, mikroszkópia, orvostudomány, régészet, genomika, anyagtudomány, kiállítás/konferencia, atomenergia, energiagazdálkodás, agrárium, fenntarthatóság, megújuló energia, zöldkörnyezet, ipar 4.0, mesterséges intelligencia, it, nanotechnológia

Elkerülhetetlen a paksi bővítés

Idén januárban közel 7000 megawattos villamosenergia-csúcsterhelést mértek Magyarországon, miközben az import aránya folyamatos emelkedés mellett már meghaladta a 30 százalékot. Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának ter­vezéséért, megépítéséért és üzembe helye­zéséért felelős tárca nélküli minisz­ter szerint mindezek alapján kijelenthető, hogy a paksi bővítés elkerülhetet­len, Paks II. nélkül pedig nem lesz bizton­ságos áramellátás hazánkban.


Mindezekről a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter a hosszú távú villamosenergia-ellátásról és az atomenergia szerepéről rendezett budapesti konferenciát megelőző sajtótájékoztatón beszélt, ahol felszólalt William D. Magwood, az OECD NEA (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökség) főigazgatója is.

Forrás: atomeromu.hu

Süli János a bővítéssel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomerőmű és a meg­újuló energiaforrások nem egymás „ellenségei”, hosszú távon a kettő együtt jelent megoldást a villamosenergia-ellátásban. Példaként a Paks határában hamarosan elkészülő 20,6 megawatt kapacitású napenergiaparkot említette. A politikus hangsúlyozta, hogy a hazai villamosenergia-igény folyamatosan emelkedik, tavaly sorra dőltek meg az áramfogyasztási rekordok Magyarországon, ezzel szemben uniós szinten is magas a villamosenergia-importunk aránya, amely tavaly elérte a 31,4 százalékot. Süli lényegesnek nevezte az energia árának megfizethetőségét, mert az egyebek között elősegíti az ipar versenyképességét. A miniszter az engedélyeztetést firtató kérdésre válaszolva elmondta, a kérelem konkrét beadási időpontját nem tudja megnevezni. Mint fogalmazott, egy 300 ezer oldalas engedélyezési dokumentáció elkészítését nem lehet siettetni. „Aki Paks II.-t sürgeti, az az energiabiztonságot kockáztatja” – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a tervdokumentáció benyújtása után 15 hónapja van az Országos Atomenergia Hivatalnak az engedély kiadására, maga az építkezés 73 hónapig tart, míg a próbaüzem további 4 hónapot vesz igénybe, azaz a termelés a dokumentumok beadása után 7 év 8 hónap múlva kezdődhet meg Pakson. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első blokkban 2027 végén, míg a másodikban 2028 végén kezdődhet el a munka. Ez a csúszás az atomerőműhöz szükséges kiegészítő építkezésekre is hatással lesz. A miniszteri biztos szerint lesz idő mindent újra átgondolni, de még idén elkezdődik két irodaépület építése. Mint folytatta, a magyar és az orosz kormány már tárgyal az építkezés mellé kötött államközi hitel feltételeinek átírásáról, éppen ezért Varga Mihály pénzügyminiszter hamarosan Moszkvába utazik. Az orosz–magyar hitelszerződés átütemezéséről a módosított szerződést az Országgyűlésnek kell majd jóváhagynia.

Forrás: atomeromu.hu

William D. Magwood, az OECD NEA főigazgatója a szervezet The Costs of Decarbonisation (A dekarbonizáció költsége) című kiadványára – melyet Magyarországon mutattak be – hivatkozva a sajtótájékoztatón elmondta, a jövőben jelentkező villamosenergia-igények kielégítéséhez komoly beruházásokra van szükség. Arról is beszélt, hogy a megújuló energiaforrásoknak jelentős szerepük lesz, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy milyen valós költségei vannak az energiatermelésbe történő bekapcsolásuknak. Hozzátette: az energiamix megállapítása minden országnak a saját hatásköre, ám figyelembe kell venni a reális költségeket és a természeti viszonyokat is. „Vannak olyan országok, ahol magas a szél- és napenergia felhasználási lehetősége, de ezek az adottságok nem mindenhol adottak” – jegyezte meg. Véleménye szerint Magyarország a földrajzi adottságainak megfelelően alakítja energia­politikáját.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka