Elkerülhetetlen a paksi bővítés
Mindezekről a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter a hosszú távú villamosenergia-ellátásról és az atomenergia szerepéről rendezett budapesti konferenciát megelőző sajtótájékoztatón beszélt, ahol felszólalt William D. Magwood, az OECD NEA (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökség) főigazgatója is.
Süli János a bővítéssel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomerőmű és a megújuló energiaforrások nem egymás „ellenségei”, hosszú távon a kettő együtt jelent megoldást a villamosenergia-ellátásban. Példaként a Paks határában hamarosan elkészülő 20,6 megawatt kapacitású napenergiaparkot említette. A politikus hangsúlyozta, hogy a hazai villamosenergia-igény folyamatosan emelkedik, tavaly sorra dőltek meg az áramfogyasztási rekordok Magyarországon, ezzel szemben uniós szinten is magas a villamosenergia-importunk aránya, amely tavaly elérte a 31,4 százalékot. Süli lényegesnek nevezte az energia árának megfizethetőségét, mert az egyebek között elősegíti az ipar versenyképességét. A miniszter az engedélyeztetést firtató kérdésre válaszolva elmondta, a kérelem konkrét beadási időpontját nem tudja megnevezni. Mint fogalmazott, egy 300 ezer oldalas engedélyezési dokumentáció elkészítését nem lehet siettetni. „Aki Paks II.-t sürgeti, az az energiabiztonságot kockáztatja” – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a tervdokumentáció benyújtása után 15 hónapja van az Országos Atomenergia Hivatalnak az engedély kiadására, maga az építkezés 73 hónapig tart, míg a próbaüzem további 4 hónapot vesz igénybe, azaz a termelés a dokumentumok beadása után 7 év 8 hónap múlva kezdődhet meg Pakson. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első blokkban 2027 végén, míg a másodikban 2028 végén kezdődhet el a munka. Ez a csúszás az atomerőműhöz szükséges kiegészítő építkezésekre is hatással lesz. A miniszteri biztos szerint lesz idő mindent újra átgondolni, de még idén elkezdődik két irodaépület építése. Mint folytatta, a magyar és az orosz kormány már tárgyal az építkezés mellé kötött államközi hitel feltételeinek átírásáról, éppen ezért Varga Mihály pénzügyminiszter hamarosan Moszkvába utazik. Az orosz–magyar hitelszerződés átütemezéséről a módosított szerződést az Országgyűlésnek kell majd jóváhagynia.
William D. Magwood, az OECD NEA főigazgatója a szervezet The Costs of Decarbonisation (A dekarbonizáció költsége) című kiadványára – melyet Magyarországon mutattak be – hivatkozva a sajtótájékoztatón elmondta, a jövőben jelentkező villamosenergia-igények kielégítéséhez komoly beruházásokra van szükség. Arról is beszélt, hogy a megújuló energiaforrásoknak jelentős szerepük lesz, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy milyen valós költségei vannak az energiatermelésbe történő bekapcsolásuknak. Hozzátette: az energiamix megállapítása minden országnak a saját hatásköre, ám figyelembe kell venni a reális költségeket és a természeti viszonyokat is. „Vannak olyan országok, ahol magas a szél- és napenergia felhasználási lehetősége, de ezek az adottságok nem mindenhol adottak” – jegyezte meg. Véleménye szerint Magyarország a földrajzi adottságainak megfelelően alakítja energiapolitikáját.•