Drága tél
Egyre kevesebben használnak a hideg elleni védekezésként ablakpárnát, hővisszaverő fóliát vagy ablakra, ajtóra ragasztott szigetelőcsíkot. A megkérdezettek többsége hatékony és végleges energiahatékonysági megoldást keres, 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, hőszigeteltetné otthonát, ám közülük minden második család ezt csak támogatás vagy pályázat segítségével tudná megtenni.
A január első felében végzett (online, nem reprezentatív) felmérésen 550-en válaszoltak arra a kérdésre, hogy mennyit költenek fűtésre, és energiahatékonysági szempontból milyen állapotban vannak az otthonaik. A megkérdezettek 46 százaléka családi házban, 19 százalékuk téglaépítésű társasházban, 3,5 százalékuk könnyűszerkezetes családi házban, 16,6 százalékuk pedig panelházban lakik.
A felmérésében részt vevők közel fele tapasztalja úgy, hogy fűtésköltsége folyamatosan növekszik, a stagnáló gáz- és energiaárak ellenére is, miközben a termosztátot nem tekeri feljebb. Míg egy évvel korábban a családok 22 százaléka fizetett havi 30-40 ezer forintot a fűtésért, addig az idén ezeknek a családoknak az aránya 25 százalékra nőtt, azoknak a tábora, akiknek havi 45-50 ezer forintot is fűtésre kell költeniük 3 százalékkal, 15 százalékra nőtt. A felmérésből az is kiderül, hogy azok, akik családi házban laknak, még az átlagnál is többet költenek fűtésre, és Magyarországon hétmillió ember él családi házban. Ezek a lakóépületek arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról körbevett társasházi lakás.
A családi házak közel háromnegyede 1980 előtt épült, energetikai állapotuk nagyban elmarad az európai összehasonlításban, ezért hát nem meglepő, hogy a lakóépületek energiafogyasztásának és energiapazarlásának körülbelül 80 százalékáért ezek az épületek a felelősek. Pedig ha egy energiapazarló családi házat 12-15 centiméter vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelnek, annak fűtésigénye akár 30-40 százalékkal csökkenthető lenne, így egy 90-100 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos átlagos havi fűtésszámlája akár 15 ezer forinttal is kevesebb lehetne.
Ha energiahatékonysági szempontból korszerű házban élünk, az azt jelenti, hogy ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett kevesebb energiát fogyasztunk. A szigetelés tervezésekor nem árt tudni, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ennek megállapításához érdemes szakember tanácsát kérni, és az energiahatékonysági felújítások javasolt sorrendjét különösen fontos betartani. Először a rossz állapotú nyílászárókat cseréltessük ki, majd a hőszigetelést végeztessük el, végül sor kerülhet a gépészetre. Így a beruházásunk minden bizonnyal hatékonyabb lesz, és csökkenthetjük a fűtésre kifizetett összeget.•
