2018. március: jegyzet, orvostudomány, portré, neutronkutatás, tudomány, atomenergia, energiagazdálkodás, egészségipar, innováció, közlekedés, egyetem, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, megújuló energia, agrárium, kiállítás/konferencia, it

Családi vállalkozás a legjobbak között

A BÉDUS Mérnöki és Szolgáltató Kft. tulajdonos-ügyvezetője a saját példájukon mutatja be, hogyan lehet hitelek nélkül, családi vállalkozásban hazai és nemzetközi sikereket elérni egy olyan speciális területen, mint az atomenergia-ipar. Nemcsak tőkére van ugyanis szükség, hanem szakértelemre, kitartásra, némi bátorságra és egy kreatív, mindig többre vágyó csapatra.


Szabó Benjamin 1982-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar folyamatirányító szakán, a hő és atomenergia ágazaton. A szakma csúcsát akkoriban az épülő atomerőmű jelentette, így hát a budapesti fiatalember hamarosan paksi lakosnak és munkavállalónak vallhatta magát. Akkoriban zajlott az 1. blokk üzembe helyezése, a másik három építése viszont még javában folyt. Friss diplomásként e blokkok építésében, üzembe helyezésében vett részt, gyakorlati tudást szerezve az egyetemen elsajátított elméleti ismeretek mellé. A blokkok üzembe helyezése mellett energetikai szakmérnöki diplomát is szerzett. A 4. blokk 1987-es üzembe helyezése után választhatott: az üzemeltetésen vagy a beruházáson szeretne tovább dolgozni. Az utóbbit tartotta izgalmasabbnak.

Erőműves pályafutása során végigjárta a szamárlétrát: beosztott mérnökből az évek során projektvezetői pozícióba került. Legát­fogóbb, legnagyobb kihívást jelentő projektje az úgynevezett Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) létesítése volt. A tá­roló­létesítés kérdésköre a nukleáris szakmában az 1980-as évek végén jelentkező bizonytalanság miatt merült fel. Mennyi ideig tartható fenn az az ideális állapot, hogy a szovjet partner elszállítja az erőmű kiégett fűtőelemeit úgy, hogy a feldolgozás hulladékait nem adja vissza? Kellene egy fióknak készülő terv, ha a visszaszállítás bizonytalanná válik.

A KKÁT kürtő madártávlatból

Széles körű előkészítés után, 1992-ben kötött szerződést az erőmű a tendergyőztes angol–francia GEC Alsthom céggel egy passzív rendszerű, száraz, modulárisan megvalósítható tároló megtervezésére. Mire majdnem elkészültek a tervek, kiderült, hogy többről lesz szó: nem csak a tervek kellenek, el kell kezdeni az építkezést is az erőmű mellett. Ebben Szabó Benjamin akkor beruházóként vett részt, de szakmai életpályáját a KKÁT ez idáig végigkísérte. Bonyolítóként, majd műszaki ellenőrként részt vett az eddigi összes modul építésében. A létesítmény több mint húsz éve biztonságosan üzemel, jelenleg több mint 9000 kiégett fűtőelemet tárolnak benne.

Fűtőelem-szállítás C–30 konténerrel a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába

Ekkor már több mint húsz esztendeje dolgozott az erőműben, és nagyon úgy nézett ki, hogy ez lesz élete első és utolsó munkahelye. Ám 2003-ban radikális lépésre szánta el magát: közös megegyezéssel kilépett a cégtől.
„A rendszerváltást követően az erőmű vezetése is többször változott, s ezek a változások az én szintemet is érintették. Hol vezetőként, hol »tanácsadóként« számítottak rám. Ebből ki akartam szállni. Úgy gondoltam, hogy a negyvenes éveim elején még kellően fiatal vagyok ahhoz, hogy megpróbáljak a szakmában maradva önállósodni, így a feleségemmel közösen megalakítottam a Bédus Kft.-t, melynek tervezett profilja műszaki ellenőrzés, szakértés, felügyelet volt. Az indulásnál szerencsénk volt, mert az akkor induló KKÁT kettes ütemére kiírtak egy műszaki ellenőrzésről szóló közbeszerzési pályázatot, amit sikerült egy másik céggel együtt megnyernünk. Ez a több mint kétéves szerződés rendszeres bevételt és alapot biztosított a cég fejlesztéséhez. Kidolgoztuk és működtetni kezdtük a cég minőségirányítási rendszerét, meghatároztuk azokat az alap­elveket, amelyekkel biztosítható, hogy a nekünk dolgozó szakemberek rendelkezzenek a szükséges jogosultságokkal” – emlékezett vissza Szabó Benjamin.

A munkákat alapvetően közbeszerzéseken nyerték el, sok kiírást megnyertek, volt számos, amit elbuktak. Az első időszakban a legnagyobb megrendelőjük a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. volt, de a partnerek között megtalálható az MV OVIT Zrt. és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is. E szerződések teljesítéséhez a kft. létszáma a kezdeti két-három főről 10-12-re emelkedett, és annyi is maradt hosszú ideig.

2011-ben külföldi partner is megjelent a cég életében. Egy cseh céggel (VF a.s.) közösen vettek részt a szegmentált gamma szkenner berendezés telepítésében a Bátaapátiban létesült radioaktívhulladék-tárolóba. A kft. feladata ebben a projektben a tervek honosítása, az engedélyezési követelményeknek való megfelelés biztosítása és a helyszíni munkák elvégzése volt. Ez az együttműködés azóta is tart, jelenleg a magyarországi képviseletet és karbantartási hátteret biztosítják a cseh a partnernek.
Ez a kapcsolat később további cseh kapcsolatokat is hozott. Egy másik cseh céggel (Chemcomex a.s.) együtt indultak az atomerőműben megvalósuló folyékony radioaktív hulladékok szilárdítására, cementezésére alkalmas berendezés gyártására, telepítésére, üzembe helyezésére kiírt pályázaton, amit meg is nyertek. A munkamegosztás az volt, hogy a csehek tervezik és gyártják a cementezőberendezést, hiszen erre már volt referenciájuk. A helyszíni telepítés pedig már a Bédus dolga, beleértve az összes kapcsolódás tervezését, gyártását, szerelését, üzembe helyezését is. Úgy gondolták, hogy az ellátandó feladatokat döntően koordinálják, a fizikai megvalósítást viszont kiadják alvállalkozóknak, de nem egészen így történt. A szigorú, összetett engedélyezési folyamat, illetve a változáskezelés miatt a helyszíni munkák nehezen tervezhetők, sok a nem tervezett állásidő. Emiatt, és abból adódóan, hogy az erőmű területére kívülről szinte lehetetlen „civil” munkavállalókat bevinni, a bent dolgozók viszont nagyban függnek az ottani feladatoktól, az eredeti tervet felül kellett írni.

„2017 elején úgy döntöttem, hogy létrehozunk egy hegesztőüzemet, »leigazoltunk« egy komplett, gyakorlattal rendelkező szerelő- (hegesztő, csőszerelő, lakatos) csapatot és egy hegesztőmérnököt. Béreltünk két csarnokot a Paksi Ipari Parkban, és a nulláról fölszereltük a műhelyt. Mindezt hitel nélkül, mert arra az elmúlt tizenöt évben soha nem került sor. Ebben a döntésben persze nagy kockázat is volt, de abban talán még nagyobb lett volna, ha minden marad a régiben. Úgy tűnik, bevált az ötlet, nagyszerű, kreatív csapat jött össze, most pedig már a saját erőforrásainkhoz tudjuk igazítani a munkavégzést. Ezzel a profilbővítéssel a kft. munkavállalói létszáma már meghaladta a húsz főt” – mondta Szabó Benjamin.

Cementezőtechnológia – helyszíni szerelés

A jelenlegi ütemezés szerint a cementező éles próbaüzeme 2018 végén indul. Ezzel együtt már egy kicsit a következő évekre koncentrálnak: ha már ennyi pénzt, időt és energiát fektettek bele ebbe a saját hegesztő-szerelő üzembe, szeretnék, ha lenne folytatás – az erőművön belül vagy azon kívül. A piaci visszajelzések alapján nem tűnik reménytelennek az ügy, egy ilyen szaktudású, tapasztalatú és mentalitású csapatnak, remélik, a következő években sem kell a munkanélküliségtől tartania.

Cementezőtechnológia – helyszíni irányítás

A kivitelező, szerelőcsapat létrehozásában az is szerepet játszott, hogy 2016-ban, ki más, mint egy harmadik nagynevű cseh cég (a ŠKODA JS a.s.) megkeresésére a Bédus Kft. technológiai szerelést vállalt Szlovákiában, a mochovcei atomerőműben. A legmagasabb biztonsági osztályba sorolt primer körhöz tartozó térfogatkompenzátor-rendszer szerelése volt a feladat. Nagy kihívás volt ez, hiszen addig főleg műszaki ellenőrzést végeztek, itt viszont egyértelműen kivitelezőként számítottak rájuk. Körülnéztek a magyar alvállalkozói, főleg hegesztői piacon, és belevágtak. Többtucatnyi képzett szakembert vittek ki próbára, ám a speciális saválló, nagyon rideg vezeték AWI-s hegesztése sokakon kifogott. Csúcsidőben mégis 40-50 fővel voltak kint, döntően alvállalkozókkal. 2017 végén fejeződött be a munka, melynek során közel hatezer varratot készítettek el 10–300 milliméter átmérőjű csővezetékeken.•

 
2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka