2012. december 4.

Szerző:
Paulik Katalin

MTA Energiatudományi Kutatóközpont • energia.mta.hu

Bővülő kutatási lehetőségek

A korábbi MTA Atomenergia Kutatóintézet és az MTA Izotópkutató Intézet összevonásával alakult meg 2012 januárjában az MTA Energia­tudományi Kutatóközpont azzal a szándékkal, hogy egységes irányítás alatt induljon el kutatás-fejlesztés a nem nukleáris energetika területén is. Horváth Ákossal, az MTA EK újonnan kinevezett főigazgatójával beszélgettünk a kutatóközpont fejlesztéséről és tudományos programjának megvalósításáról.


Horváth Ákos

Melyek az MTA EK kutatási céljaira vonatkozó elképzelései?
− 2012-ben, még a megbízott főigazgató vezetése alatt, kidolgoztunk egy stratégiát arról, hogy a nem nukleáris energetika területén mivel lenne célszerű az intézetnek foglalkoznia. Az atomenergián kívüli energiatudományi kutatásoknál figyelembe vettük a 2011-ben létrehozott közép- és hosszú távú Nemzeti Energiastratégiát, részben ebből származtathatók az MTA EK feladatai is, hiszen e célok elérése kutatás-fejlesztés nélkül nem lehetséges. Az atomenergia felhasználásával kapcsolatos kutatásokra két éve dolgoztunk ki stratégiai tervet. A három stratégiai irány: üzemidő-hosszabbítás, harmadik generációs reaktorokhoz szükséges tudás megszerzése, negyedik generációs reaktorok kutatása. A jelenlegi paksi blokkok üzemidő-hosszabbításán már tíz éve dolgozunk. Emellett gondolkodunk az új reaktorok kiválasztásán, építésén, az ehhez szükséges előkészítő munkák megkezdéséhez az Országgyűlés elvi hozzájárulását adta. Egy korábbi döntés-előkészítő anyagunkban leírtuk, hogy egy megnövelt biztonsági kategóriájú, de lényegében ugyanarra a technológiára épülő harmadik generációs atomerőművi blokk az, ami reálisan elérhető 10-15 éven belül Magyarországon, és mivel a nyomottvizes technológiában van nagy tapasztalatunk, ezt a típust javasoljuk műszaki és biztonsági szempontból. Az atomenergetika hosszú távú céljainak elérésében fontos kutatási téma az üzemanyagciklus zárása, mivel az atomenergia-termelést a kiégett fűtőanyagok hosszú távú tárolásának megoldatlansága miatt éri a legtöbb kritika. E probléma megoldása jelenleg elsősorban a negyedik generációs gyorsreaktorokkal képzelhető el.

A Budapesti Kutatóreaktor

A két korábbi intézet összevonása milyen új szakmai feladatokat, kihívásokat jelent?
− A kutatóközpont megalakulásával jelentősen bővültek a lehetőségek az atomenergián kívüli energiatudományi kutatásokban való részvételre. 2013 az új partnerekkel való kapcsolatok kiépítésének az éve lesz. Célzottan alakítjuk, formáljuk a nagyvállalatokkal, az egyetemekkel és más akadémiai intézetekkel való együttműködésünket. Tudjuk, hogy milyen egyetemeken folynak hasonló kutatások, ismerjük a leendő partnereket, és elsődleges feladatunknak tekintjük korábbi kapcsolataink új alapokra helyezését, kiszélesítését. Szeretnénk az energiatermelés teljes spektrumát átfogó kompetenciát kialakítani. Célunk, hogy a nemzetgazdaság számára fontos kérdésekre megalapozott műszaki-tudományos válaszokat tudjunk adni. Ezért felvesszük a kapcsolatot az energetika különböző területeivel foglalkozó szervezetekkel. Kutatóintézetünk egy nemzetgazdaság méretű hálózati rendszer modellezését tervezi. Ilyen kérdésekkel jelenleg nem foglalkoznak Magyarországon, de reméljük, hogy sokan szívesen részt vennének ebben a munkában. A megfelelő modellek birtokában megalapozottabb döntéseket lehet hozni az ország energiatermelésének fejlesztésében. A kutatásaink nem terjednek majd ki a villamosenergia-termelés minden részletére, a korábbi intézeti tapasztalatok és adottságok alapján inkább a kémiai technológia témakörében lesz előrelépés. A jövő fenntartható gazdálkodásában az energiahatékonyság, anyagtakarékosság és az úgynevezett zöld kémia fontos szerepet játszanak, amihez új anyagok és technológiák kidolgozása kapcsolódik. Olyan kémiai technológiáknak a fejlesztésével is foglalkozunk a kutatóintézetben, amelyek ipari szinten energiamegtakarításhoz vezetnek. Az energiatermelési technológiák környezeti hatásainak és gazdaságosságának elemzése vagy a környezetbarát kémiai, katalitikus és más ipari eljárások tudományos hátterének kialakítása témákban külön kutatócsoportok dolgoznak. Ezeken a területeken egyedülálló tudással rendelkezünk az MTA EK-ben.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka