2016. augusztus–szeptember: anyagtudomány, nanotechnológia, portré, agykutatás, tudomány, energiagazdálkodás, innováció, it, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, ipari automatizálás, kiállítás/konferencia, jegyzet, vízgazdálkodás
2016. szeptember 1.

Szerző:
S. K.

Fotó:
Ábrák forrása: NKFI

Bővülő kutatás-fejlesztés

A nemzeti összterméken, azaz a GDP-n belül a kutatás-fejlesztési ráfordítás, kissé meghaladva a tavalyi értéket, 1,39 százalékra emelkedett – 2004-ben még 0,9 százalék alatt volt ez az érték. A vállalati kutatás-fejlesztési-innovációs ráfordítás évek óta tartó emelkedése mellett az állami költségvetés ráfordításai is nőttek – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal 2015-re vonatkozó, július közepén közzétett előzetes adataiból.


A 2014-es csökkenés után az állam kutatás-fejlesztési ráfordításai tavaly érezhetően emelkedtek. A növekedés mintegy 14 milliárd forint, melyből 10 milliárd a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alapból) teljesített, a jogelőd intézmények (OTKA és KTI Alap) 2014. évi kifizetéseihez képest megnövekedett kifizetés. (Az NKFI Alapból 2015-ben mintegy 50,5 milliárd forintot utaltak át a nyerteseknek.) A kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások növekedése a vállalkozásoknak is köszönhető. A 2012 és 2013 közötti jelentős ugrás a GDP-arányos K+F ráfordításban láthatólag egy fenntartható, megalapozott K+F aktivitási szintet állított be – tájékoztatott az NKFI Hivatal –, az aktivitást növelve lehet cél a 2020-ra kitűzött 1,8 százalékos GDP-arányos K+F arány elérése.

A hazai kutatás-fejlesztés ráfordításadatai (milliárd Ft)

A vállalkozások évek óta növekvő mértékű kutatás-fejlesztési ráfordítása – 2015-ben mintegy 230 milliárd forint – az erősödésüket mutatja. A K+F ráfordításokban élen járó országokhoz hasonlóan, ahol az állami támogatás helyett a vállalati ráfordítások dominálnak, nálunk is előnyösen változott ez az arány (2005-ben például még több volt az állami, mint a vállalkozási forrás). Ennek a tendenciának hosszú távú fenntartásához a hazai kutatásfinanszírozási szakpolitika a kiszámítható és a vállalkozások idevágó tevékenységét ösztönző versenypályázati rendszer kialakításával és működtetésével járulhat hozzá. Ebből a célból tett javaslatot az NKFI Hivatal a versenypályázati portfóliónak a vállalati kutatás-fejlesztést ösztönző elemeire, melyekből idén az NKFI Alap és az EU-s operatív programok forrásaiból várhatóan mintegy 200 milliárd forint keretösszeggel jelenhetnek meg vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázatok. Az NKFI Hivatal értékelése szerint a külföldi források csökkenése relatív: a 2014-es kiugró mértékű növekedés után tavaly a 2013-ast némileg meghaladó szintre tértek vissza. Az NKFI Alapból és EU-s strukturális alapok forrásaiból finanszírozott versenypályázati portfólió egésze azt a célt is szolgálja, hogy a hazai szereplők nemzetközi kapcsolatrendszerüket, eredményeik versenyképességét, kutatási infrastruktúrájukat megerősítve eredményesebben szerepeljenek a nemzetközi pályázatokon.

GDP-arányos K+F ráfordítások (%)

A kutató-fejlesztő helyek száma és a kutató-fejlesztő terü­leten dolgozók létszáma csökkenést mutat 2015-ben. Ez utóbbi mértéke (1,6 százalék) azonban a kutató-fejlesztő helyek számának csökkenésénél (6,8 százalék) kisebb. A folyamat megfordítása az NKFI Hivatal eszköztárán túlmutató megoldásokat kíván, amire Pálinkás József, a hivatal elnöke több fórumon is felhívta a figyelmet. A kutatás­finanszírozás ösztönzőivel ugyanakkor az NKFI Hivatal is hozzájárulna a trend megfordításához. Mivel a megnövekedett források értékteremtő felhasználása csak a kiváló kutatókkal biztosítható, ezért a kutatásfinanszírozással és más szakpolitikai eszközökkel a kutatói életpálya vonzóvá tételét igyekszik elősegíteni a versenypályázati rendszer, így például a megújult kutatási témapályázatokkal, illetve a tudományos fokozattal már rendelkező kutatókat támogató posztdoktori felhívással. A hatékonyabb forrásfelhasználást segíti elő, hogy az NKFI Hivatal kezdeményezésére az idén június 15-én megjelent jogszabály-változások adómentessé teszik az NKFI Alapból finanszírozott ösztöndíjakat, így a már meghirdetett posztdoktori ösztöndíjakat is.

A Pálinkás József által vezetett hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézménynek a hazai kutatás-fejlesztés-innováció növekedési pályára állítását ösztönző tevékenysége hosszú távon hozzájárulhat a kedvező trendek erősítéséhez és a kedvezőtlen irányok megfordításához.•

 
Innotéka