Az egyetem négy kara, a Regionális Egyetemi Tudásközpont, a Tudástranszfer Iroda, a Karrier és Alumni Iroda részvételével két alprojekt keretében a mezőgazdaság két fő meghatározó ágazata, a biztonságos élelmiszeralapanyag-előállítás, valamint a megújulóenergia-hasznosítás kutatására alakítottak ki és indítottak el a jelenlegi kutatási kapacitásokra építve, illetve azokat továbbfejlesztve, komplex kutatás-fejlesztési programokat.
A biztonságos élelmiszeralapanyag-előállítás alprojekt keretében – amely magába foglalja az állategészségügy, az élelmiszer-higiénia, a növényi alapanyag, a takarmány, az állatitermék-előállítás és a környezetbiztonság témaköreit – indítottak el kutatásokat.

Zebradánió fluoreszcens fényben

Az Élelmiszer-higiéniai tanszék új, gyors diagnosztikai módszereket akkreditáltatott az élelmiszerek minőségének ellenőrzésére. Az élelmiszer-toxikológiai laboratóriumban, korszerű nagyműszeres analitikai eljárások birtokában, új módszereket fejlesztettek ki szennyezők állati eredetű szövetekből történő kimutatására. Megkezdték továbbá olyan módszerek bevezetését, amelyek alkalmasak patogén mikrobák gyors és megbízható kimutatására. Az Állathigiéniai, állomány-egészségügyi és állatorvosi etológiai tanszéken korszerű mikroelem-meghatározási módszert dolgoztak ki, amely alkalmas gazdasági állatok mikroelem-ellátottságának pontos felmérésére éppúgy, mint az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok toxikus nehézfém-szennyezettségének kimutatására. Új diagnosztikai eljárásokat dolgoztak ki a tej minőségét befolyásoló mastitis vizsgálatára, valamint megkezdték új, természetes alapanyagú, a tőgygyulladás kezelésére alkalmas hatóanyagok hatékonyságvizsgálatát. A Kórbonctani és igazságügyi állatorvostani tanszéken polimeráz láncreakción (PCR) és immunhisztokémiai vizsgálatokon alapuló eljárásokkal vizsgálták különböző kórképek hátterét. PCR vizsgálatokkal a nagyüzemi baromfiállományokban előforduló fertőző proventriculitis (mirigyesgyomor-gyulladás) oktanát vizsgálva megállapították, hogy a kórképben szenvedő csirkék minden esetben reovírussal fertőzöttek voltak. Immunhisztokémiai módszerekkel pedig leírták a méh myxo­sarcoma előfordulását házinyúlban.

Ökotoxikológiai modell – a zebradánió

A növényi alapanyag-termelés biz­ton­­ságát befolyásolja a termesztéstech­no­lógia. A Kertészeti Technológiai In­tézet színes árnyékolók hatását vizsgálta hajtatott paprika növekedésére, fejlő­désére a termés minőségére és az élelmi­szer-alapanyag minősége szempontjából fontos fitonutriens összetételére. A tenyészidő alatt nyomon követték a növényi életfolyamatokat asszimilációs, transzspirációs és hiperspektrális képalkotás módszerekkel. A Növény­védelmi Intézet a Fusarium mikotoxinok előfordulását vizsgálta terményekben, felmérte továbbá a biopeszticidek szelekcióját, elvégezte azok tesztelését és egyes mikorrhiza törzsek lehetséges felhasználását, valamint a kártevő populációk mintázását és ennek alapján elterjedésének modellezését. A Takarmányozástani tanszék a takarmány alapanyagok mikotoxin-szennyezettségének felmérésére alkalmas gyors módszereket vizsgálta, kiegészítve módszertani fejlesztésekkel, amelyek a szemes termények és a tömegtakarmányok mikotoxin-szennyezettségének felmérését is lehetővé teszik.

Az állatitermék-előállítás biztonságának növelését célzó kutatások keretében az Állattenyésztési Intézet a tejelőállítás versenyképességének növelésére irányuló kutatásokat végzett. Vizsgálták a biztonságos kecsketej előállításának feltételrendszerét. Felmérték eltérő tartási és takarmányozási rendszerben tartott állatok által termelt kecsketej beltartalmi, fizikai és higiéniai paramétereit. A kecsketej táplálkozásbiológiai értéke, ezen belül konjugált linolsav, valamint n-3 zsírsavtartalma befolyásolható az állatok takarmányozásával, amely legeltetéssel vagy kukorica csalamádé kiegészítéssel növelhető. A tartástechnológiai rendszereket az állatok viselkedésének nyomon követésével értékelték. Megállapították, hogy a nyugodt vérmérsékletű egyedek termelési paraméterei, így hizlalási és vágási teljesítményei is kedvezőbbek voltak, mint ideges vérmérsékletű társaiké. A kutatások másik fő területe a különböző tartási és takarmányozási technológiákkal előállított vadhúsok minőségének összehasonlítása. Ennek felmérésére eltérő vizsgálati területeket, valamint vizsgálandó állatfajt választották ki, amelynek során figyelembe vették az Országos Vad­gazdálkodási Adattár adatai alapján a hazánkban keletkező vadhús mennyiségi megoszlását, amelynek alapján vizsgálandó fajként a gímszarvast választották.

A környezetbiztonsági alprogram keretében folyó kutatások fő célkitűzése a szennyező anyagok környezetbe bocsátásának, ezek hatásainak mérésére és a káros hatások kiküszöbölésére alkalmas módszerek vizsgálata volt. Ennek kidolgozásában a Környezetvédelmi és környezetbiztonsági, a Halgazdálkodási, az Állattani és Állatökológiai tanszékek, továbbá a Regionális Egyetemi Tudásközpont vettek részt. Az emberi egészségre ártalmas, a takarmányozás, az állatitermék-előállítás és az élelmiszerek biztonságát is veszélyeztető vegyületek a környezetből elsősorban a levegőből való kiülepedéssel, a talaj, a felszíni és a felszín alatti víz (öntöző- és itatóvíz, haltenyésztési rendszerek), továbbá a szennyvizek közvetítésével, valamint mik­robiális tevékenység eredményeként kerülhetnek a takarmány alapanyagok­ba, a takarmányokba és az állati termékekbe. A kutatások fő célja azoknak a szennyező forrásoknak az elemzése és rendszerezése volt, amelyekből kikerülő szerves és szervetlen szennyező anyagok a takarmány alapanyagokban, a takarmányokban és az állati termékekben biztonsági kockázatot jelenthetnek. További célkitűzés olyan komplex környezetbizton­sági (biológiai, molekuláris biológiai, mikrobiológiai, ökotoxikológiai és kémiai) monitoring módszerek fejlesztése, amelyek alkalmasak lehetnek környezetvédelmi, termőhely-, tenyésztőközeg- és takarmány-ellenőrzési célokra. A kutatásokon belül a fő hangsúlyt a szervetlen szennyezőkre (fémek és félfémek, szervetlen nitrogénvegyületek) és az új kihívást jelentő szerves mikroszennyezőkre, így a hormonháztartást megzavaró és karcinogén anyagokra (növényvédő szerek, mikotoxinok, gyógyszermaradványok, poliaromás vegyületek) helyezték.

A kutatások további célja egy olyan mikroba törzsgyűjtemény kialakítása és fejlesztése, amelynek segítségével a takarmányok minőségét veszélyeztető szennyező anyagok talajban, szennyvizekben, élővizekben, halastavakban történő biodegradációja mikrobiális úton elősegíthető.

Alternatív energiatermelés szélerőművel

A megújulóenergia-hasznosítás al­­pro­jekt keretében a megújuló forrásokra alapozott energiatermelés témakörön belül a kutatások a környezeti energiák hasznosítására, valamint a biomassza alapú energiatermelésre irányultak. Ennek keretében megkezdték egy komplex alternatív energetikai kutató-, szaktanácsadó, oktató- és referencia-központ kialakítását, amelynek fő kutatási területe a környezeti energiára és szilárd biomasszára alapozott célirányos energiatermelés és -felhasználás rendszerszemléletű modellezése, tekintetbe véve a kisközösségek, települések és régiók geológiai és mezőgazdasági adottságait.

A projekt önálló alprogramja a természeti erőforrások egységes vagyonértékelése és fenntartható hasznosítása. Az ennek keretében folyó kutatások célja egy egységes, járadékelméleti alapokon nyugvó, elszámolási algoritmus kidolgozása a természeti erőforrások vagyonértékeléséhez. További cél olyan optimalizációs modellek kidolgozása, amelyek a fejlesztések során megalapozhatják a terület ökológiai rendszerének, eltartó képességének figyelembevételét és a természeti erőforrások hatékony felhasználását.•