2018. augusztus 1.

Szerző:
B. Szabó Edina

Bitek a bankban

E-bank, digitális számla, bank app, internet banking – fintech, azaz pénzügyi technológia. A kifejezések ismerősek lehetnek, az alkalmazásokat használjuk, a bankvilág digitalizációjának eredményei egyre inkább meghatározzák mindennapi pénzügyi tevékenységeinket. Hogy valójában mi is a pénzügyi technológia, az angol nyelvből ma már itthon is ismerős fintech háttere, jövőképe, edukációja, és hogy miért érdemes elsajátítanunk néhány kifejezést és melyiket, arról dr. Dávid Péter infokommunikációs szakjogászt (MNB, Budapest Institute of Banking Zrt.) kérdeztük.


Beszélhetünk fintech forradalomról? Ha igen, mi gerjesztette, és merre visz minket?

– Hadd kezdjem a kedvenc példámmal, a Hollandiában 2005-től működtetett iDEAL rendszer rövid bemutatásával. Ez egy olyan fizetési lehetőség, amelyben a háttérben, a webshopon keresztül a bankok megbeszélik, hogy van-e a vevőnek megfelelő fedezete a tranzakció lebonyolítására. Amennyiben igen, az eladó bankja zárolja azt az összeget az adott számlán, és a pénzügyi rész automatikusan elintéződik, egyenesen a bankok között, így a fogyasztó a lehető legkényelmesebb módon tud vásárolni úgy, hogy még a bankkártyáját sem kell elővennie. Ez az új típusúnak mondható rendszer már 2005 óta van jelen Hollandiában, ami azért is érdekes, mert az ehhez, az ilyen jellegű „egyenes” pénzügyi tranzakciókhoz, a pénzszolgáltatásokhoz kapcsolódó irányelv, a PSD2 (Payment Services Directive – a szerk.) csak idén január 13-án lépett hatályba. A PSD1 pedig még 2005-ben is csupán tervezet volt, de Hollandiában már akkor működött. Látható tehát, hogy a fintech forradalom a technológiai vívmányok hozadéka. Gerd Leonhard futurológust idézve az elkövetkező húsz évben annyit fogunk fejlődni, mint az elmúlt háromszáz évben. Vagyis rendkívül gyorsan fejlődik a technológia, szinte megállíthatatlanul, ezt pedig mindig próbálja lekövetni a jogszabályi háttér, a jogalkotók próbálják kordában tartani a rohanást a fogyasztók védelme érdekében. A PSD2 irányelvnek is az az elsődleges szerepe, hogy védje a fogyasztókat, illetve, hogy az Európai Unión belül a belső szabadpiaci elektronikus áramlást is erősítsék.

De mi is ez a PSD2 irányelv, amit nevezhetünk a fintech forradalom katalizátorának is?

– Ez a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló megújított uniós irányelv 2018. január 13-án lépett hatályba, azonban a technikai standardok, illetve az egyéb részszabályok csak 2019 januárjában, illetve a jövő év folyamán fognak hatályba lépni.
Az igazán nagy újdonság az irányelvhez kapcsolódóan a két, újonnan megjelenő pénzügyi szolgáltatótípus, amelyeket harmadikfeles szolgáltatóknak nevez a jogszabály. Két típus lép színre, az egyik a fizetési kezdeményezési szolgáltató, a másik a számlainformációs szolgáltató. Utóbbi egy olyan új szolgáltatást nyújt, amelynek lényege az, hogy ha én megbízást adok ennek a szolgáltatónak, azzal ő bármelyik pillanatban rá tud nézni az én bankszámlámra, a forgalmamra, és ebből információkat tud nekem generálni. A szakmai részén túllépve, hogy leegyszerűsítsék a fogyasztók által is érthető és kezelhető tartalomra, mindez kap egy könnyen átlátható felhasználói felületet, amivel egyszerűen nyomon tudjuk követni a bankszámlaadatainkat, láthatjuk, hogyan alakul a havi forgalmunk. Az adataink interaktívan rendeződnek látványos grafikonokba, diagramokba, így az új szolgáltató akár azt is meg tudja mondani, hogy hol, mikor és mennyit költöttünk, hol „megy el” a pénz, hol tudnánk a kiadásokat jobban megfogni.
Az igazság az, hogy erre eddig is volt lehetőség, de nem volt teljesen jogszerű, inkább kvázi a szürke zónában működött, tekintettel arra, hogy a bankok az informatikai rendszereiket teljesen bezárva tartották az egyéb cégek előtt. Persze ez érthető is, hiszen a banki informatika az a terület, ahova, ha egy ügyesebb hacker betör, azzal jelentős károkat tud okozni. Azonban a PSD2 irányelv bevezetésének éppen az a célja, hogy minden banki intézménynek kötelessége egy úgynevezett API (Application Programming Interface – a szerk.) felületen keresztül kommunikációs csatornát nyitni a fintech cégek felé. Így ők, mint új típusú szolgáltatók, egyszerűsítik a fogyasztók életét az új, speciális szolgáltatásokkal. Ez az a pont, ahol valóban a fejlesztők fantáziájára van bízva, hogy milyen típusú szolgáltatást terveznek, mert ha ez a két új típusú szolgáltató belép, azok tevékenységére bármilyen szolgáltatás ráépíthető a jövőben.

Vagyis mindjárt két nagy lehetőséget kaptak az informatikusok és a kreatívok, hogy ezekkel hogy élnek, az rájuk van bízva.

– A lényeg az, hogy ezután a bankok kötelesek megnyitni a saját csatornájukat, és beengedni az új típusú szolgáltatókat a banki informatikai rendszerükbe. Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a rendszer legmélyére be tudnak jutni, de a megfelelő, vagyis legalább kétlépcsős biztonsági azonosítást követően az adott szolgáltatást igénybe tudják venni a harmadikfeles szolgáltatók, hogy eljárhassanak az őket megbízó fogyasztók nevében.
Fontos a szakemberek számára a PSD2 ismerete, az irányok és lehetőségek bemutatása, hiszen ez egy teljesen új piactér lesz, egy újabb hatalmas torta, amelynek felosztásáért bizony majd ugyanúgy beindul a harc… Szakembereken itt a bank és az IT oldalról egyaránt megjelenő fejlesztőket értem. Azok a bankok, amelyek úgy gondolják majd, hogy elegendő lesz egy új felhasználói felülettel, néhány dizájnos gombbal és bemutatóval feldobni a már működő netbankjukat, és ezzel fel is készültek a PSD által gerjesztett hullámokra – ők biztosan elvéreznek. Velük ellentétben jelen vannak azok a bankok, amelyek úgy gondolják, hogy nyitnak az innováció felé, egyre több hasonló van Magyarországon is.
Az MKB Bank Fintechlabja például már a második sikeres inkubációs programját futtatta, a K&H Bank egy Start it @K&H néven indított egy innovációs helyiséget, ahova bárki bemehet dolgozni, fejleszteni, de például az NN-nek is van saját inkubátorháza Sparklab néven. Szinte nincs olyan térség az országban, ahol ne lenne inkubátorház, az ifjú innovátoroknak tehát rengeteg lehetőség áll a rendelkezésükre. Banki és fejlesztői részen is fontos az oktatás, egyrészt a fejlesztőknek meg kell tudni vizsgálniuk egy lépéssel távolabbról az ötleteiket: valós problémára találnak megoldást, vagy csak számukra probléma az, amin éppen dolgoznak? Ha az előző, akkor biztosan lesz-e helye a piacon. A bankokon belül pedig azért fontos az edukáció, hogy felismerjék: a régi rendszer idejétmúlt, az új rendszer pedig kétségkívül az IT-re, a technológiai fejlődésre épül. Jelenleg egy belső fintech projektet végigvinni egy bankban – a belső jóváhagyási rendszerek miatt – szinte lehetetlenség, mert sokszor a hangulaton vagy szerencsén múlik az, hogy egy ilyen IT-projekt végig tud-e menni a megfelelő jóváhagyási folyamatokon a pénzintézeten belül. Pedig ennek komoly jelentősége van, hiszen kérdés, hogy az adott bank felkészült-e már arra, hogy a jövőben fogadja a fintech innovátorokat, vagy legalábbis együttműködjön velük.
Jelenleg Angliában van a legtöbb fintech cég bejegyezve, egyben ott is működik már élesben a legtöbb fintech megoldás. Vannak például olyan online bankok, amelyek nem is rendelkeznek fizikailag bankfiókkal, kizárólag online működnek. De ugyanúgy kibocsátanak bankkártyát, és néhány klikkeléssel megnyitható egy új bankszámla, és mintegy kvázi „számhordozással” átemelhetőek a régi bankunktól a bankszámlaadataink. Teljes mértékben a fogyasztók kényelmére építve nyújtják a szolgáltatásaikat, ezzel pedig a jövő valóban ideért, és a mobiltelefonunkban összpontosul.

Fontos tehát, hogy minden piaci szereplő felkészüljön, a kis fintech cégek ismerjék a jogszabályi kötelezettségeket, és ismerjék egy cég alapvető működtetését. Hiszen jó, ha van egy ötletük, de azért le kell ülni egy jogásszal meg egy könyvelővel, nem árt egyeztetni a vállalkozási alapokat. Például olyasmiket, hogy hogyan kell céget alapítani, hogyan kell adózni, és milyen kötelezettségek merülnek fel a gazdasági társaság működtetése során, hiszen ha mindezt alapszinten ismerjük, akkor lehet igazán nekiugrani a felmerülő problémák elemzésének, megoldásának. Az sem árt, ha a jó ötletünk megvalósításától nem veszi el a kedvünket a bürokrácia, a felkészüléssel pedig sok ilyen akadály felismerhető, és ezáltal kikerülhető.
A pénzügyi intézmények esetében is vannak fontos felkészülési lépcsők, fontos például, hogy olyan belső tudás álljon rendelkezésre, amelyre alapozva a bank jövőjét biztosítani lehet. Nem szabad „hátradőlni”, hiszen ezek lényeges és megkerülhetetlen innovációk, tipikusan az „aki kimarad, az lemarad” kategória. Példát lehet venni az angliai Revolut online bankról, amelynek saját szolgáltatásai vannak (például az ügyfelek közötti közvetlen pénzküldés, biztosításkötés, kriptovaluta-váltás), saját applikációkkal, és például minden időben a lehető legjobb középárfolyamon vált valutát, a szolgáltatás pedig bárhonnan elérhető. Úgy gondolom, hogy egy hagyományos bankhoz képest ez az innovatív bank jelentős piaci ellenfél, a hagyományos bankoknak a felzárkózásra mindenképpen fel kell készülniük. A versenytér, amelyet eddig a bankok uraltak, új szereplőkkel bővült. Beléptek a fintech cégek és az úgynevezett GAFA vállalatok (Google, Apple, Facebook, Amazon), a nagy közösségi médiaszolgáltatók. Ők bizony ebből a tortából is követelik a maguk szeletét, és nyitnak is a terület felé. Nagy előnyük, hogy kiválóan ismerik a felhasználókat és azokat a nagy platformokat is, amelyeket most a PSD2 megnyit. A tudásuk alapján úgy tűnik, hogy számukra elegendő lesz beszerezni a pénzügyi engedélyt, és azonnal egyenértékű konkurenciává válhatnak a bankok számára. A Facebook egyébként már 2016 végén megszerezte az uniós e-money és a fizetési szolgáltatási licencet, ezzel megnyílt előtte az EU belső piaca, azaz akár teljes értékű európai pénzügyi szolgáltatóként léphet fel. Ez azt jelenti, hogy, mondjuk, a jövőben a Messengeren keresztül fizethetjük ki a baráti vacsoránkat az étteremben, ahol mindenki annyit utal ezen a csatornán, amennyit fogyasztott. Látjuk is, hogyan tűnt el az egyenletből a bank…

Egy átlagos banki felhasználónak ma már szinte minden banknál van e-bank felülete valamilyen azonosítóval – sms, token, egyéb –, a PSD2 ennél azért szigorúbb lesz? Attól, hogy jó esetben felhasználóként nem érzékeljük, bonyolódni fog a technológia?

– Az az igazság, hogy a technológia már kellően összetetté vált, csak szerencsére mi ezt nem érezzük, a felhasználói élményre nincs hatással. Létezik a Strong Customer Authentication, egy olyan kétlépéses ellenőrzési folyamat, amelynek lépcsői: az, amit birtoklunk, amit tudunk, és amik vagyunk (például ujjlenyomat vagy írisz).
Amit mi tudunk, az a jelszó, amit birtoklunk, az, mondjuk, az okostelefonunk, és amik vagyunk, az ujjlenyomat vagy íriszszkennerrel ellenőrizhető. Ez a kétfaktoros autentikáció a három jellemzőből kettőt mindig ellenőriz, így azonosítja az ügyfelet. Először beírjuk a jelszavunkat (tudás), aztán jön egy sms a telefonunkra (birtoklás), így máris kétszeresen be vagyunk jelentkezve, és a bank tudja, hogy valóban mi vagyunk.

Felhasználói szinten kell foglalkoznunk ezzel a témakörrel?

– A felelősség egyértelműen a cégeken lesz, mi, fogyasztók pedig élvezzük majd a fogyasztói léttel járó előnyöket, akárcsak például a GDPR kapcsán. Ugyanakkor az utóbbi hónapok slágertémájához hasonlóan a vállalatokat érintő felelősségi körök kiterjedése vagy a kiszabható bírság hasonlóan komoly lehet.

És ha fintech cégként szeretnénk érvényesülni vagy megvalósítani egy remek ötletet?

– Kétségkívül alaposan kell ismerni az összes vonatkozó jogszabályt, tekintettel a terület érzékenységére. Itt már a kiemelt pénzügyi felelősség miatt jelentős bírságra számíthatunk, ha valami elcsúszik. Mivel az egész PSD2 alapja a bizalom, ha azt valaki egyszer eljátssza, azzal könnyen előfordulhat, hogy végleg kiesik a piacról. Itt lép be a cégműködtetés – pénzügyi folyamatok –, a jogszabályi kötelezettségek alapos ismerete, az irányelv felmérése mellett.
Ha komolyan fontolgatjuk a területre lépést, keressünk célirányos tanfolyamokat, több cég közül is választhatunk. Válasszunk olyat, amelyik kifejezetten élményalapú oktatást nyújt, elismert szakértők segítségével – a Budapest Institute of Banking ilyen intézmény. Bár előképzettség nem szükséges minden esetben a tanfolyamok elvégzéséhez, nem árt, ha a bankszakmából, vállalati pénzügyről, jogászi körből vagy az IT mellett efféle ismeretekkel rendelkezve érkezik valaki, hogy a szakszövegi környezet értelmezése ne okozzon gondot. Az biztos, hogy a terület teljesen nyitott, a szereplők most még helyezkednek benne. Ismételten egy Gerd Leonhard idézettel zárva a gondolataimat: „Nem esett az eső, amikor Noé megépítette a bárkáját.” Úgyhogy még épp itt az idő átgondolni és megtalálni az aktuális piaci rést.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka