2011. június 6.

Szerző:
Matykó Károly

Pannon Novum Nonprofit Kft.

Az innováció a munkahelyteremtés egyik kulcsa

A Nyugat-dunántúli régió minden megyei jogú városában működik inkubációs és technológiai központ, amelyek az innovatív vállal­kozások menedzselését teszik könnyebbé, minél kedvezőbb környe­zetet biztosítva az innovatív vállalkozások számára. Ugyancsak hangsúlyos a szakképzésben részt vevő diákok figyelmének felhívása az innovációs szakterületre. E célok megvalósítását alapozza meg a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs (Pannon-Novum) Ügynökség, amely 2005-ben jött létre.


Magyar Dániel

Az innovatív vállalkozások fejlődése az egyes cégek gazdasági érdeke, miközben új munkahelyeket is teremtenek. A Pannon Novum ezt is segítő tevékenysége kapcsán kérdeztük Magyar Dánielt, a szervezet ügyvezető igazgatóját.
Hogyan alakult a Pannon-Novum elmúlt több mint fél évtizede?

– A 2005–2007 közötti időszakban kiépült az innovációs ügynökségünk hálózata, s 2008 elején, hat regionális szervezet tulajdonlásával, önálló jogi személlyé alakult át. Ugyanabban az évben állami támogatást nyertünk egy pályázaton az ügynökség továbbfejlesztésére. Ezt azóta tíz másik sikeres pályázat követte. Így kiépülhetett az állandó és fenntartható működési rendszer, amely garanciát jelent a következő évekre is. A fejlesztések után a régió mindhárom megyeszékhelyén van irodánk, jelenleg kilenc munkatárssal. Mind a személyi állomány, mind a szolgáltatások terén jelentős bővítés valósult meg.
Milyen a kapcsolatuk a Magyar Innovációs Szövetséggel?
– Röviden: jó. A szövetség nyugat-dunántúli régióigazgatója egyúttal a mi ügynökségünk alapító tagvállalatának a képviselője, szoros az együttműködésünk. Míg a szövetségnek komoly tagi bázisa van innovatív cégekből, de regionális szinten önálló operatív szervezete nincs, addig nálunk ez utóbbi is van, s így segíthetjük az innovatív cégeket.
A régióban mely szektorok a legaktívabbak az innováció területén? Országos összevetésben milyen Nyugat-Dunántúl innovatív aktivitása?
– Az innováció szempontjából legnagyobb potenciállal a járműipar, a közlekedéshez kapcsolódó fejlesztések, a mechatronika, a klímakutatás, a faipar, az informatika,
a megújulóenergia-források kiaknázása, valamint az egészségturizmus rendelkezik.
A járműipar speciális alágazata az elektromos közlekedés, ennek, vagyis az e-mobilitynek különösen jó a versenyképessége az innováció területén. A többi régióval összevetve az innovációs aktivitás átlagosnak mondható. Erre egyfelől bizonyos kutatás-fejlesztési és bemeneti mutatók méréséből következtethetünk. Másfelől kiemelkedik a régió innovációs potenciálja abban a tekintetben, hogy más vidékekhez képest magasabb a kifejezetten piacra dolgozó termék- és szolgáltatásfejlesztést végző cégek aránya.

Milyen támogatást tudnak nyújtani, mivel inspirálják az innovatív vállalkozásokat?
– Pénzügyi támogatást közvetlenül nem nyújtunk, de pályázati támogatások megszerzésében szívesen segítünk az innovátoroknak. Arra is volt már példa, hogy tőkebefektetésben működtünk közre, azaz visszatérítendő támogatást szereztünk. Előfordult, hogy pályázati támogatásból az innovátor számára szükséges – például iparjogvédelmi, marketing- vagy szoftverfejlesztési – szolgáltatást tudtunk megvenni. Az inspirációt már az általános és a középiskolákban elkezdjük: regionális szinten középiskolai innovációs vetélkedők lebonyolításában vettünk részt, nagy sikerrel. Évről évre meghirdetjük a Pannon Novum Regionális Innovációs Díjat, ennek most zajlik az idei kiírása. Ezenkívül rendezvényeken, kiállításokon – kézikönyvet is megjelentetve – terjesztjük az információt és
a jó példákat, továbbá segítünk az innovátorok partnerkeresésében is. Közvetett módon is segítjük partnereinket. Nemrég Franciaországban voltunk egy nemzetközi rendezvényen, ahol három regionális vállalkozást mutattunk be partnerkeresési céllal, s a tőlük kapott visszajelzések sikerről számoltak be.
Milyen cégekkel, milyen oktatási intézményekkel állnak kapcsolatban, mely területekre terjed ki az együttműködés?
– A régióban működő felsőoktatási intézményekkel, elsősorban a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és más egyetemek kihelyezett képzőközpontjaival szoros a kapcsolatunk. Az együttműködés sokrétű: közös projektekre is kiterjed, tanácsadásban, közös rendezvényekben és képzésekben nyilvánul meg. Nemrég rendeztünk a Széchenyi István Egyetemmel közösen regionális innovációs kiállítást. Emellett közös pályázatot nyújtunk be a Nyugat-magyarországi Egyetemmel egy új felsőfokú innovációs szakképzés elindítására. Minden olyan cég a célcsoportunkba tartozik, amely valamilyen szinten az innovációra építi a versenyképességét, továbbfejlődését. A korábbi innovációs díjasokkal is tartjuk a kapcsolatot, de bárki számára nyitottak vagyunk, s az innovációs folyamat minden fázisában tudunk segíteni.

Hogyan működnek, milyen az inkubációs és technológiai központok kihasználtsága a régióban?
– Mind az öt megyei jogú városban vannak ilyenek. A legrégebbi és legjobban működő a győri innovációs központ, amely most jelentős bővítést hajt végre. Az ott található Innonet Innovációs központnak most épül egy új szárnya, Technonet néven. Ez főleg a járműiparhoz kapcsolódó kompetencia-központ szerepét tölti majd be, s ismerve az ágazat győri koncentrációját, jók a kilátásai a sikerre. A győri központ kihasználtsága százszázalékos, de a nemrég indult, más innovációs centrumok is hónapról hónapra egyre jobban megtelnek beköltöző vállalkozásokkal.
Ausztria közelségét ki tudják-e használni az innovációban érdekelt magyar cégek, vállalkozások?
– Ez nem annyira meghatározó az innovációban. Aki külföld felé indul, általában nem áll meg a szomszédos országokban.
Milyen, az innovációt elősegítő sikerei voltak eddig a Pannon-Novumnak?
– Saját méréseink alapján és az országos adatok figyelembevételével elmondhatjuk, hogy a hét regionális ügynökség az elmúlt két évben több mint 12 milliárd forint értékű innovációs fejlesztést segített, például forráskutatással. Az ügyfeleink visszajelzései alapján mi folyamatosan javuló minőségben tudunk szolgáltatni. Mintegy 200 innovátorral, illetve folyamattal kerültünk kapcsolatba az elmúlt két évben. Minőségi fejlesztéseink területén nyújtott kiválósági programunkat elismerte a European Foundation for Quality Management (EFQM) nonprofit szervezet. Az auditálás szerint teljesítettük a Committee to Excellence szintet, és büszkén viseljük az EFQM-logót.

Az innovációt segítő szervezetek, vállalkozások közül itthon az egyik legrégebbi a Győri Ipari Park területén található Innonet Innovációs és Technológiai Központ (Innonet). Alapfeladatuknak tartják az együttműködés javítását a tudomány és a gazdaság között, a kutatás-fejlesztési eredmények gyakorlati alkalmazását. Ennek érdekében az ipari parkban PHARE-támogatással és széles körű, helyi összefogás eredményeként 2000-ben megnyílt a régió első, 2500 négyzetméter alapterületű, modern infrastruktúrával felszerelt innovációs és technológiai központja: az Innonet.
A helyi szolgáltatást igénybevevők – profil szerinti megoszlás alapján – elsősorban az autóipar és az elektronika területéről kerülnek ki.
A határokon túlról több külföldi tulajdonú cég is bérel az Innonetben helyiségeket, vesz igénybe szolgáltatásokat. Ebből is adódik, hogy jelenleg százszázalékos az Innonet kihasználtsága, s mivel további bérlők jelentkeztek, az üzemeltetők bővítik a létesítményt.
Hosszú távú célkitűzésük az új ötletek feltárása és megvalósításának elősegítése. Az innovációs és technológiai transzferrel kapcsolatos információk közvetítésével, a nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítésével és tapasztalatcsere-lehetőséggel is támogatják a fejlődőképes, beszállítói tevékenységet végző kis- és közepes vállalkozásokat, összegezte Budavári László, az Innonet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, aki egyúttal a Magyar Innovációs Szövetség regionális igazgatója.
Az Innonet két fő tulajdonosa: Győr Város Önkormányzata és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A két kisebbségi tulajdonos: az Universitas-Győr Alapítvány, valamint a Magyar Innovációs Szövetség, amelyek az egyetemi-szakmai hátteret és a széles körű innovációs kapcsolatrendszert biztosítják.

Mely jelentősebb innovációk támogatására a legbüszkébbek?
– Nehéz erről beszélni, ugyanis sokszor egy picinek tűnő innovációból lesz óriási piaci siker, illetve egy nagy áttörésnek induló projekt végül nem lesz rentábilis.
Büszkék vagyunk mindenkire, aki pályázott a Pannon Novum Regionális Innovációs Díjra az elmúlt években, különösen a nyertesekre, az AKE Hungária Kft.-re, a Refmon Zrt.-re és az Ental Kft.-re, remélem a sor néhány hét múlva bővül, hiszen éppen most zajlik a 2011. évi díj bírálata.
Előfordult-e már, hogy még a munka világába be nem lépett, például egyetemista innovátor arra érdemes munkáját is segítették?
– Foglalkozunk egyetemi képzésben részt vevő vagy frissen végzett innovátorokkal is. Célunk, hogy minden műszaki képzés résztvevője megismerje az innovációról, az iparjogvédelemről szóló információkat, és gyakorlati tapasztalatokkal is felvérteződjön. A Széchenyi István Egyetemen folyik a Széchenyi Duó program, melynek keretében egy egyetemi oktató és egy hallgató dolgozik együtt, s több százezer forint támogatást kapnak közösen arra, hogy a diák kidolgozhassa a saját ötletét, és minél piacközelibb állapotig eljuttassa. E program nyertesei között van olyan diák, akinek a termékfejlesztését segítjük. Hasonló ehhez az Universitas Spin-off Mentorprogram is a Nyugat-magyarországi Egyetemen.
Milyen jövőképet vázol fel magának és a helyi vállalkozásoknak az ügynökség?
– Meggyőződésünk szerint ahhoz, hogy a jelentős munkahelyteremtésen alapuló kormányzati célok teljesülhessenek, az innovációra szükség van. Nagyon könnyen lehetne munkahelyeket létrehozni, ha a kisméretű, de nagy növekedési képességű magyar innovatív cégek arra kapnának támogatást, hogy prototípusaikat, fejlesztéseiket piacra dobhassák és Magyarországról kiindulva hasznosíthassák. Ez nemcsak üzleti hasznot, járulék- és adóbevételeket hozhat, hanem – ha a magyar találmányokat itthon gyártják és hasznosítják, akkor – jelentős munkahelyteremtő hatása is lehet. A Pannon-Novum sokat tesz azért, hogy a régióban kifejlesztett innovációkat itt is állítsák elő.•

A European Foundation for Quality Management nonprofit szervezetet 1988-ban hozták létre nagy multinacionális cégek, hogy minőségbiztosítási rendszerét minél több vállalat alkalmazza. Az a cég, amelyik az elvárásokat teljesíti, elnyerheti a szervezet által alapított European Quality Award díjat.

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka