2015. június 9.

Szerző:
S. K.

Az idei „lendületes” nyertesek

Miért volt a Magyar Királyság a középkori Európa gazdaságának egyik mozgatórugója? Hogyan támogathatja a matematika a hatékonyabb üzleti befektetéseket? – az MTA Lendület programjának idei nyertesei egyebek között ezekre a kérdésekre keresnek választ.


Az Akadémia akkori elnöke, Pálinkás József 2009-ben hirdette meg a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára létrehozott Lendület programot. A kezdeményezés célja a kutatók elvándorlásának visszaszorítása, a tehetség-utánpótlás biztosítása, a fiatal kutatók előrelépési lehető­ségeinek bővítése. 2014-ig összesen 97 kutatócsoport jött létre az akadémiai intézményekben és az egyetemeken. 2015-ben 12 új kutatócsoport alakulhat egy-egy kimagasló teljesítményű fiatal kutató vezetésével. „Fontos, hogy a tudományos kutatók fiatalabb nemzedéke érezze, az Akadémia számít a munkájukra” – hangsúlyozta az eredményhirdetésen Lovász László, az MTA elnöke.

Az Akadémia öt éven keresztül 400 millió forinttal támogatja a nyertesek kutatási programját (Forrás: MTA)

A programra idén két kategóriában – az önálló kutatói pályájukat kezdő 38 év alatti tudósoknak szóló Lendület I. és a már önálló kutatói pályát folytató 35 és 45 év közötti, tartósan sikeres kutatók számára indított Lendület II. – összesen 96 pályázat érkezett. A pályázók 44 százaléka az élettudományok, 42 százaléka a matematikai és természettudományok, 14 százaléka pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről jelentkezett. A 12 nyertes pályázat közül öt a matematika és a természettudományok, négy az élettudományok, három pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területét érinti.

Adamik Béla nyelvész az MTA Nyelvtudományi Intézetében egy latin dialektológiai kutatócsoportot hoz létre, hogy folytassa és kiteljesítse a Császárkori latin feliratok számító­gépes nyelvtörténeti adatbázisa című, OTKA-projekt keretében korábban megkezdett kutatásait. Hangya Balázs kutatóorvos, a neurodegeneratív betegségek szakértője az Amerikai Egyesült Államokból, a Cold Spring Harbor Laboratoryból tér haza az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetbe. Kiss Viktória régész az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében új régészeti és természettudományos elemzések alkalmazásával választ adhat Közép-Európa bronzkori kapcsolatrendszere és a feltételezett vándorlások máig nyitott kérdéseire.

Mátés Lajos biológus az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetében olyan mechanizmust vizsgál, amely képes különböző környezeti tényezők hatását génállományunk nyelvére lefordítani és genetikai instabilitást előidézni. Pásztor Gabriella fizikus Svájcból, a genfi CERN laboratóriumból tér haza az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetébe, ahol elemi részecskék és a kvarkanyag titkait kutatja. Rásonyi Miklós matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben arra keresi a választ, hogy miként kell a múltból szerzett információkat a lehető legjobban felhasználni a jelenbeli döntések meghozatalánál, ha a jövő bizonytalan (véletlen).

Simon Ferenc fizikus a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetének Fizika Tanszékén egy Magyarországon egyedülálló, időfelbontott, optikailag detektált mágneses rezonanciás spektrométert fejleszt. Székvölgyi Lóránt biológus a Debreceni Egyetem Molekuláris Medicina Kutatóközpontjában kutatócsoportjával azt vizsgálja, hogy milyen molekulák és epigenetikai tényezők alakítják ki a kromoszómák térbeli szerkezetét. Szilágyi Róbert Károly vegyész az Amerikai Egyesült Államokból, a Montana State Universityről érkezik az ELTE Természettudományi Kar Kémiai Intézetébe, ahol a molekulaszerkezet és a kémiai reaktivitás kapcsolatát elemzi.

A franciaországi INSERM U1163 laboratóriumból a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának I. Sz. Gyermekklinikájára hazatérő Tory Kálmán egyik fő célja új gének azonosítása ismeretlen eredetű kórképekben az érintett gyermekek összes génjének egyidejű szekvenálásával. Varró Dániel mérnök-informatikus – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán megalakuló Kiberfizikai rendszerek kutatócsoportjának tagjaként – célja olyan módszerek és algoritmusok kidolgozása, amelyek segítik az „okoseszközök” tervezését, ellenőrzését és működtetését. Weisz Boglárka történész az MTA Bölcsészettudományi Kutató­központ Történettudományi Intézetében a középkori Magyar Királyság bevételeit, a pénzverést, a pénzügyigazgatás vezető szerveit, az uralkodók által hozott, a gazdasági élet szempontjából jelentős intézkedéseket tanulmányozza.

A Magyar Tudományos Akadémia öt éven keresztül 400 millió forinttal támogatja kutatási programjukat. Az idei nyertesekkel együtt a Lendület program keretében működő kutatócsoportok száma összesen 109-re nőtt.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka