Az Európai Unió esete a palagázzal

Hogyan lehetne kihasználni a palagázkészleteket Európában, ahol magas a népsűrűség és kevés a használaton kívüli terület? Egyebek között ennek a kérdésnek a megfontolását javasolja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) az Európai Uniónak.


A nyilatkozat megállapítja, hogy bár a nagy népsűrűséggel, a kitermeléshez szükséges megnövekedett vízfogyasztással és a szivárgó metánnal, valamint az ebből következő helyi társadalmi elfogadottsággal kapcsolatos aggodalmak általában megalapozottak, mindezen megfelelő szabályozással, továbbá a legjobb gyakorlat kialakításával enyhíteni lehetne. Ugyanakkor a palagáz előfordulása és gazdaságos kitermelése az uniós országokban változatlanul bizonytalan, és feltáró fúrások nélkül az is marad. Éppen ezért az EASAC közelmúltban nyilvánosságra hozott dokumentuma a palagázt csupán az egyik, de nem kizárólagos megoldásnak tekinti Európa energiaellátásában. A testület figyelmeztet rá, hogy a palagáz az egyre korszerűbb technológia ellenére sem tekinthető csoda­szernek. Az Egyesült Államoknak például azokon a részein, ahol intenzív palagázbányászat folyik, megemelkedett a metánszint. Ezért hangsúlyozza az EASAC-jelentés, hogy csak abban az esetben állítható, hogy a palagáz bányászata csökkentheti az üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedést, ha a metánkibocsátás a repesztés minden szakaszában, a fúrás megkezdésétől a kitermelési szakaszon át a kút lezárását követő időszakig megakadályozható.

Az mta.hu által megkérdezett kutatók hasonló véleményen vannak, és felhívták a figyelmet a feltáratlan készletek, a csökkenő kőolajár, valamint a környezetvédelmi aggályok okozta bizonytalanságra is. Pápay József mérnök, akadémikus szerint az előírások szigorú követése esetén nem kell tartani környezetszennyezéstől, mert biztonságos technológiának számít, amikor a legalább ezer méter mélyre lefúrt központi járatból vízszintes furatok ágaznak szét, majd a beléjük pumpált vegyszeres vízzel repesztik szét a palarétegeket. Ezzel a véleménnyel alapvetően egyetért Vida Gábor biológus, akadémikus is, hozzátéve, hogy nem mindig lehet pontosan tudni, milyen vegyszereket használtak a feltárásnál. „Az egyik ilyen a poliakrilamid. Ez önmagában valóban nem veszélyes. Ha viszont alkotóelemeire bomlik, akkor akrilamidként már ismert neurotoxin, vagyis idegméreg. New York államban például ezért be is tiltották a használatát” – mondta az akadémikus. „Tették ezt annak ellenére, hogy ha a lebomlás bekövetkezne is, akkor sem veszélyeztetné az ivóvízbázist, mivel a lelőhelyek ezer méternél is mélyebben fekszenek. A környezetvédelmi szempontok mellett a gazdaságossággal kapcsolatban is számos kérdést fogalmaznak meg a szakértők” – írja az mta.hu.

„Az Egyesült Államokban több tízezer négyzetkilométernyi, gyakran rendkívül ritkán lakott területen százezres kútállomány található. A sűrűn lakott Európában ehhez képest még a palagázkincs pontos nagyságát sem ismerjük” – hangsúlyozta Pápay József. Ráadásul a palagázlelőhelyek feltárásában talán leginkább élen járó Lengyelországban is eddig 50 fúrásból csupán egy bizonyult gazdaságosnak. Weiner Csaba, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy a tengerentúli geológiai adottságokhoz, társadalmi és gazdasági feltételekhez, szabályozási és környezetvédelmi előírásokhoz képest eltérő környezetben az adott (külföldi) társaságok döntik el, hogy belefognak-e a kutatásba. És még azt is tekintetbe kell venni, hogy a csökkenő kőolajárak hatással vannak a konvencionális földgáz árára is. Ezek a folyamatok még inkább kétségessé teszik e beruházások gazdaságosságát, tette hozzá Weiner Csaba. Vida Gábor szerint még az Egyesült Államokban is sok helyen ráfizetéssel jutnak a palagázhoz. Az új lelőhelyek feltárását pedig egy, a közelmúltban a Nature-ben megjelent tanulmány is gazdaságtalannak nevezte. Az akadémikus úgy véli: a palagázzal kapcsolatban Magyarország feladata annak a rendkívül nehéz kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen lesz a kereslet-kínálat, illetve annak felmérése, hogy az Európai Unión belüli szén-dioxid-kibocsátás hazánkra jutó kvótáját nem lépjük-e át, ha a lehetséges energiaforrások közül a palagázt a jövőben nagyobb arányban vesszük igénybe.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka