2016. szeptember 1.

Szerző:
Paulik Katalin

Fotó:
Forrás: esa.int

Az emberi elszigeteltség vizsgálata a nyelvtechnológia segítségével

Izolált kiscsoportok pszichológiai kutatásáról, ezen belül a földi űranalóg környezetekkel és valóságos űrutazókkal kapcsolatosan végzett tartalomelemzéses vizsgálatokról kérdeztük Ehmann Beát és Balázs Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont (MTA-TTK) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet két tudományos főmunkatársát.


Milyen tudományos projektekben vesz részt a Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Kutatócsoport?

Balázs László: A kísérleti pszichológia és az agykutatás eszközeivel vizsgáljuk az extrém helyzetek kognitív folyamatokra gyakorolt hatásait. Egyik kutatási területünk az elszigeteltség és bezártság körülményei között észlelt egyéni és csoport pszichodinamikai változásokra irányul. A nyelvi megnyilvánulások, például naplók, üzenetek pszichológiai tartalomelemzését számító­gépes módszerekkel végezzük. A HungaroMars expedícióval kezdődött, majd részt vettünk a moszkvai Mars–500 űrszimulációs kísérletben, és jelenleg az Európai Űrügynökség (ESA) által szponzorált kísérlet keretében az antarktiszi Concordia kutatóállomás áttelelő legénységét vizsgáljuk.

Ehmann Bea: Szövegfájlokat kapunk tartalomelemzésre, ezek alapján tárjuk fel, hogyan működik a csoport egésze, és azon belül az egyes emberek. A földi szimulációk során elért eredményeket és tapasztalatokat később a hosszú ideig tartó űrrepüléseken lehet majd felhasználni.

B. L.: Ezeknek a projekteknek az a céljuk, hogy a nyelvi viselkedés elemzésével megismerjük, mi történik egy izolált helyzetben. Sokan úgy gondolják, hogy ehhez pszichológiai teszteket kell kitöltetni a legénységgel. Mi ezt másképp látjuk. Naplók, e-mailek, videoüzenetek számítógépes elemzésével vizsgáljuk a legénység pszichés állapotát.

E. B.: A nyelvtechnológia segítségével bepillantást nyerhetünk az egyének és a csoportok pszichológiai állapotaiba és folyamataiba. A módszerrel nagy mennyiségű szöveget tudunk egyszerre kezelni.

B. L.: A nyelvtechnológiát mi alkalmaztuk először az izolált kis­csoportokkal, de elsősorban az űrkutatással kapcsolatban. A számító­gépes módszerrel történő elemzés előnye az objektivitás, az, hogy leírható, paraméterezhető és reprodukálható.

E. B.: A Mars–500 kísérletben az orosz kutatóktól kapott elektronikus szövegek tartalmát részben velük konzultálva, részben a saját fejlesztéseink alapján elemeztük. Egyebek között arra voltunk kíváncsiak, hogyan alakult a legénység autonómiája a szimulált Mars-utazás során. Vizsgáltuk például, hogyan változott a szükségletekkel kapcsolatos szavak aránya a kommunikációjukban. Vizsgáltuk az időre utaló szavak arányát is, és megállapítottuk, hogy a tétlen hónapokban alacsonyabb volt a legénység időtudatossága, de a Marsra szállás szimulálásakor visszatértek az időre utaló szavak. A szubjektív időélmény a kognitív működés egyik eleme, zavara egyfajta gondolkodásbeli romlást jelent.

B. L.: A Concordia kutatóállomáson egy embercsoport teljesen magára marad télen, ezer kilométerre a parttól, a kontinens belsejében, ahonnan a legközelebbi lakott kutatóállomás is több száz kilométerre fekszik. Ez a hely mínusz 50 Celsius-fokban, viharos szélben megközelíthetetlen. Ha valamilyen probléma merül fel, csakis saját magukra számíthatnak, és csak az ott lévő erőforrásokat tudják felhasználni. Ilyen szempontból ez a szimuláció hasonlít a leginkább az űrutazáshoz, mert az emberek izolált és életveszélyes helyzetben vannak.

A Concordia kutatóállomás és személyzete

E. B.: Az űranalóg szimulációk vizsgálatával sokat megtudhatunk az emberi elszigeteltség természetéről. Kutatjuk azt is, hogyan lehet sikeresen leküzdeni és alkalmazkodni az ilyen élethelyzetekhez. Kutatási eredményeinkkel segíteni szeretnénk az elszigeteltségben élő embereknek is, különös tekintettel az idősekre, akiket a leginkább érint ez a jelenség.

B. L.: Az extrém környezetben eltöltött időnek nem csupán negatív hatásai vannak. Vizsgáljuk az alkalmazkodást és a megküzdést segítő egyéni stratégiákat, a nehézségeken való felülkerekedés érzéséből fakadó fokozott önbecsülést is.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka