2011. augusztus–szeptember: jegyzet, agykutatás, portré, tudomány, biotechnológia, nanotechnológia, disszemináció, egyetem, paragrafus, innováció, elektronika, zöldkörnyezet, atomenergia, megújuló energia, it
2011. augusztus 5.

Szerző:
Szegedi Imre

Átalakuló kutatóhálózat

A májusi akadémiai közgyűlésen jelentette be Pálinkás József, az MTA elnöke, hogy az Akadémia intézethálózatát át kell alakítani. Az akkor csak vázlatosan ismertetett elképzelés június végére lényegében letisztult.


Az átalakítás lényege, hogy az eddigi 59 akadémiai költségvetési helyből 2012. január elseje után mindössze 23 marad – a csökkenés legfőbb oka, hogy a most működő 38 kutatóintézetből az összevonások után 15 működik tovább. Július közepén már azt is tudni lehetett, hogy a kutatói létszám nem változik. Ami változás, hogy jelentősen csökken az adminisztrációs személyzet létszáma – de hogy mennyivel, arra a székházban sem tudják a választ.

Pálinkás József

A korábbi intézetek összevonásával létrejövő új kutatóközpontok szervezeti és működési szabályzata októberre készül el.
Ahogy azt májusban Pálinkás József bejelentette, a decemberre összehívott rendkívüli közgyűlés adja áldását a tervezett átalakításra. Információink szerint az új kutatóközpontok 2012. január elsejével jönnek létre. Az át­ala­kítástól az MTA elnöke 500 millió forint megtakarítást remél – ezt az összeget a kutatómunka hatékonyabbá tételére akarják felhasználni. Az összevonással felszabaduló épületek bérbeadásával, esetleg eladásával jelentős bevételekhez juthat az Akadémia.
A kutatóközpontokba tömörülő inté­­­ze­­­tek szakmai munkájukat tekintve önállóak maradhatnak, ám közös főigazgatójuk lesz, és a gazdálkodás is a központba kerül. A most még önálló intézetek igazgatói abban már megegyeztek, hogy közülük ki vezényli le az átalakítást – a többiek segítségével. Idén egyetlen főigazgatót sem neveznek ki, jövő január elsejétől megbízott főigazgatók vezetik a központokat. Az MTA vezetésének terve az, hogy a kutatóközpontokat majdan irányító főigazgató valamelyik intézet igazgatója legyen – a posztot pályázat útján nyeri el.
(Az elképzelés tehát a Szegedi Biológiai Központ jelenlegi működésének általánossá tétele – a mostani főigazgató, Ormos Pál professzor egyúttal a központ Biofizikai Intézetét is vezeti.)
Jövő januártól hat jelenlegi kutatóintézet továbbra is önálló marad. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont eddig öt intézetet fogott össze, 2012 elejétől már csak négyet. Az Enzimológiai Intézet ugyanis az újonnan alakuló Multidiszciplináris Természettudományi Kutatóközpont része lesz – a Kémiai Kutatóközponttal, az Anyag- és Környezet­kémiai Intézettel, a Biomolekuláris Kémiai Intézettel, a Nanokémiai és Katalízis Intézettel, a Szerkezeti Kémiai Intézettel, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézettel, valamint a Pszichológiai Kutatóintézettel. Ugyancsak önállóan dolgozik tovább a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a debreceni Atommagkutató Intézet. A Nyelvtudományi Intézet is önálló lehet, miközben a nyelvtudományinál nagyobb létszámú Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetnek be kell olvadnia. Jogutód nélkül egyedül a Társadalomkutató Központ szűnik meg.

A Szociológiai, a Jogtudományi, a Politikatudományi és az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet jövőre Társadalomtudományi Kutatóközpontként működik. Az újonnan alakuló Agrártudományi Kutatóközpontba az Állatorvos-tudományi Kutatóintézet, a Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Növényvédelmi Kutatóintézet, továbbá a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet kerül. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont része lesz a Filozófiai Kutatóintézet, az Irodalomtudományi Intézet, a Művészettörténeti Kutatóintézet, a Néprajzi Kutatóintézet, a Régészeti Intézet, a Történettudományi Intézet és a Zenetudományi Intézet. Az Energetikai Kutatóközpontba az Izotópkutató Intézet és a KFKI Atomenergia-kutató Intézet kerül. A Földtudományi és Csillagászati Kutatóközpontban a Földrajztudományi Kutatóintézet, a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, a Geokémiai Kutatóintézet és a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet dolgozik tovább.

A Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontba a Közgazdaság-tudományi Intézet, a Regionális Kutatások Központja és a Világ­gazdasági Kutatóintézet kerül. Az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozik az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az idén alakult Duna-kutató Inté­zet. A Részecskefizikai, Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóközpontba a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet és a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet kerül.

Az épülő Q2

A jelenleg folyó legnagyobb akadémiai beruházásként az eredeti tervek szerint 2012 végére – bár ezt Pálinkás József június végén 2014-re tette – elkészülne a Q2 jelű beruházás a lágymányosi egyetemi-kutatói parkban. A beruházás során gondot jelentett, hogy egy közeli épület kissé megsüllyedt, néhány szakember szerint elképzelhető, hogy a Q2 is hasonló sorsra juthat. Az újabb vizsgálatok nem találtak erre utaló jelet, de a biztonság kedvéért a súlyosabb műszereknek helyet adó épületrészt megerősítik – ami egyébként is megtörtént volna, mivel a Q2-t eredetileg irodaháznak tervezték.•

 
Innotéka