Az 1945-ben született Garay Tóth János a Miskolci Egyetem Bányászkarán végzett, majd gazdasági mérnöki és munkavédelmi szakmérnöki képesítést is szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Hűséges típus, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 1968-tól 1989-ig a Visontai Erőműben, majd 1990-től 1997-ig a Novofer Rt.-nél dolgozott vezető beosztásban. 1990–2010-ig a Novofer Alapítvány kuratóriumának tagja, 1993–2010-ig elnöke és a Gábor Dénes-díj főkurátora volt. 1998-tól a Magyar Innovációs Szövetség választmányának tagja, Innovációs Nonprofit Tagozatának vezetője. 1995-től szervezi a Magyar Innovációs Szövetség sajtó-, médiakapcsolatait, jelenleg a szövetség kommunikációs igazgatója. Az életrajzi adatokból kitűnik, hogy Garay Tóth János az elmúlt két évtized hazai innovációs közéletének meghatározó alakja, szervezője, propagálója. Garay Tóth János, aki a Novofer Alapítvány kuratóriumának tagja és több mint 17 éven keresztül az elnöke, 2010. december 31-ével visszavonult. De csak ezt a feladatot tette le, a Magyar Innovációs Szövetség ügyeit továbbviszi, rendezvényeket szervez, üzleti partnereket hoz össze, minden egyes hazai innovációs eredményről azonnal tájékoztatja a sajtót. És nemcsak tájékoztat, hanem számon is kér, mert meggyőződése, hogy a jó célnak célba kell érnie, hogy a jó ügy nem sikkadhat el.

A Novofer Alapítvány kuratóriumában húsz éven keresztül folytatott áldozatos tevékenységéért, amellyel hozzájárult az alapítványi célok valóra váltásához, a hazai és a nemzetközi Gábor Dénes-díj presztízsének növeléséhez, az alapítvány fennmaradásához és eredményes működéséhez 2010 decemberében a Gábor Dénest ábrázoló bronzszobrot, Kampfl József szobrászművész alkotását vehette át. 2011 decemberében jött az újabb kitüntetés, hiszen neki ítélték az In Memoriam Gábor Dénes elismerést.

 Az 1938-ban született Németh Jó­zsef 1963-ban az ELTE Bölcsé­szet­­tudományi Karán szerzett okleveles középiskolai tanári diplomát. Az oroszul és németül is beszélő szakember 1976-ban a történelemtudományok kandidátusa lett, 1997-ben pedig a műszaki tudományok terén szerzett PhD-fokozatot. 1963-tól a Budapesti Műszaki Egyetemen oktatott, 1980 és 1982 között a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese volt, majd visszatérve a Műegyetemre, 1985–1997-ig intézeti igazgatóként tevékenykedett. A tech­­nikatörténész mi mást is oktatott volna a Műegyetemen, mint a technika és mérnökség magyarországi történetét, ipartörténetet, gazdaságtörténetet, illetve a magyarországi szabadalmakat, találmányokat. E témakörökből más magyarországi felsőoktatási intézményekben, illetve külföldön is tartott-tart előadásokat. Programvezetőként is dolgozott a Műegyetem Technika-, Mérnök-, Tudománytörténet Doktori Iskolában. Németh József kilenc könyv, 76 tudományos közlemény – magyar és idegen nyelvű – szerzője. Mindemellett több száz ismeretterjesztő cikk, technikatörténeti szakanyag – így például a Mérföldkövek a magyar technika történetéből – is a nevéhez fűződik. Ezt a sort bővíti magazinunk Inno-anno rovatában hónapról hónapra megjelenő cikksorozata.

A kutatóként is ismert szakember elsősorban a technika és mérnökség, valamint a magyarországi ipar történetét tárta fel. Ezt a munkát az elmúlt évtizedekben több elnyert pályázat – OTKA, Tempus – is segítette. Sokunknak ennyi munka is bőven elég lenne, Németh József azonban a tudományos közéleti tevékenységre is szakít időt. Az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának titkára, az MTA Egyetemtörténeti Bizottságának tagja, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának alelnöke és a Magyar Történelmi Társulat vezetőségi tagja.
Mindkét szakember esetében bízvást állíthatjuk, hogy ez a díj nem egy pálya lezárása, hanem egy állomás, amely újabb eredményeket hoz a nagyobb közösség hasznára.•