2018. január – NAP 1.0 különszám: Nemzeti Agykutatási Program
2018. január – NAP 1.0 különszám: Nemzeti Agykutatási Program
2018. január 26.

Szerző:
S. I. K.

A Nemzeti Agykutatási Program

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért. 2010-ben 30 európai ország agyi – mentális és neurológiai – betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd euróra becsülték. Ez több, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségei összesen.


Az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhét csak felfedezésekre alapozódó új kezelések (gyógyszerek, beavatkozások) és megelőzési eljárások révén lehet érdemben csökken­teni. Ezért döntött a kormány egy nemzeti agykutatási program indítása mellett, négy évre (2013–2017) összesen 12 milliárd forintos forrás biztosításával a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból (KTIA). Ez a magyar tudomány történetének eddigi legnagyobb, egy tudományágra adott támogatása. A döntés korábban született, mint az Európai Unió Bizottságának és az Egyesült Államok kormányának döntései saját agy­kutatási programjaikról. A KTIA_NAP_13 jelű program előkészítésében vezető agykutatók, szakértők, kormányzati és MTA-szakemberek vettek részt.

A Nemzeti Agykutatási Program (rövi­den NAP) elnöklésére a The Brain Prize kitüntetettje, Freund Tamás akadémikus kapott felkérést, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) igazgatója, az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) korábbi elnöke.

A NAP – a tudományos időszerűség és a hazai adottságok figyelembevételével – öt tematikus pillérre fókuszált. A pillérek és elnökeik-társelnökeik: Felfedező kutatások: Nusser Zoltán és Tamás Gábor; Klinikai idegtudományi kutatások: Dóczi Tamás, Bitter István, Vécsei László; Gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások: Szom­bathelyi Zsolt és Keserű György; Bioni­kai és infobionikai kutatások: Ulbert István és Erőss Loránd; Társadalmi kihívások: Oberfrank Ferenc és Csiba László.
Az elnök és a pillér elnökök-társelnökök együtt alkotják a NAP 12 tagú Irányí­tó Testületét (NAP IT). A NAP IT felel i) a tudo­mányos minőségért a legkiválóbb kutatók és kutatási projektek támogatásra való ki­vá­lasztásával; ii) a kutatások előrehaladá­sá­nak folyamatos követéséért és ellenőrzéséért, valamint iii) rendszeres értékelés révén a források hatékony és átlátható felhasználásáért.

Az A alprogram – amely 2014-ben kezdte meg működését – stratégiai célja a már meglévő egyetemi és kutatóintézeti idegtudományi kutatócsoportok megerősítése és az akadémiai-ipari kapcsolat fejlesztése.
Az A alprogram tíz intézmény konzorciális együttműködésére alapozódik. A konzorciumvezető az MTA KOKI. Az akadémiai intézethálózathoz tartozik az MTA Természettudományi Kutatóközpontja is. Mindkettő kiemelkedő nemzetközi versenyképességű idegtudományi kutatócsoportoknak ad otthont, és kiváló gyógyszeripari együttműködésekkel rendelkezik. A konzorcium tagja öt egyetem is: a Semmelweis Egyetem (Budapest), a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Információs Technológiai Kar). Résztvevő az Országos Klinikai Idegtudományi Inté­zet, valamint a Richter Gedeon Nyrt. is, amely kiemelten kezeli az agykutatást és a központi idegrendszerre ható gyógyszerek fejlesztését. Konzorciumi tag az MTA Támo­gatott Kutatócsoportok Irodája (TKI) is, amely az A alprogramban a NAP központi infrastruktúrájának fontos elemét jelentő agybank működtetője, ugyanakkor a B alprogram kulcsszereplője.

A kiválasztás és a finanszírozási szerződés megkötése a NAP IT javaslatára törté­nik. A NAP IT javaslata anonim bírálók szakvéle­ményén alapul, akiket az adott szakterület hazai és külföldi kiválóságai közül kér fel a NAP elnöke. Az anonim bírálók kiválasztásának feltétele volt, hogy nincs és nem is volt közvetlen szakmai kapcsolatuk, együttműködésük az általuk bírált pályázóval. A NAP IT minden pályázatról vita után, szavazással döntött. A vitában és a szavazásban az adott pályázatban (például befogadó intézmény munkatársaként) érintett NAP IT tag nem vesz részt.

Az A alprogram keretében négy év alatt összesen 6,4 milliárd forint (21,33 millió euró) áll az agykutatás rendelkezésére. 2013 augusztusában a NAP IT az intézményi NAP bizottságok segítségével – az illetékes pillérelnökök értékelése alapján – 58 kutatási tervet ítélt támogatásra érdemesnek. A NAP A al­programban egy-egy kutatási projekt általában évi 20-100 millió forintot kap, de ennél lényegesen nagyobb támogatás is előfordul.

A NAP konzorciumba meghívást nem kapott kutatóhelyek számára is nyitott volt a NAP B alprogramja, hogy az MTA TKI szervezeti keretein belül az MTA Támogatott Kutatócsoportokhoz, vagy újabban a Lendület Kutatócsoportokhoz hasonlóan működő új kutatócsoportokat hozzanak létre. A NAP B alprogramjának fő célja az „agyelszívás” (brain drain) visszafordítása és kiegyensúlyozása külföldön dolgozó kutatók meg­hívásával és alkalmazásával. A B alprogram 2014 nyarán indult, és 5,6 milliárd forinttal (18,66 millió euró) gazdálkodik.
A B alprogram segítségével 52 pályázat elbírálása után 31 új kutatócsoport kezdte meg működését, s nemcsak az agykutatásban hagyományosan erős kutatóhelyeken, hanem az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az ELTE Természettudományi Karán, valamint az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében is. Nyolc, külföldön eredményesen tevékenykedő kutatót sikerült itthon kiemelkedően kedvező feltételekkel új kutatócsoport in­dításához segíteni. A finn Karri Lamsa sze­mélyében az Oxford Egyetemről tudtak Sze­gedre csábítani egy kiváló kutatót Tamás Gábor professzor intézetébe.

A NAP és az MTA támogatásával létesült az első hazai kutatásnak szentelt fMRI laboratórium az MTA TTK-ban. A NAP segítségével rendkívül jelentős kutatási infrastruktúra-fejlesztés valósult meg már eddig is. A NAP B alprogram keretében további, mintegy 970 millió forint áll rendelkezésre a konzorciumi tagok és a NAP B kutatócsoportok számára agykutatást szolgáló kutatási infrastruktúra fejlesztésére. A NAP IT felmérte, és novemberi ülésén anonim bírálói vélemények segítségével értékelte a beérkezett igényeket. Végül a NAP IT a beérkezett 46 igény közül 26-ot ajánlott támogatásra. A döntésnél figyelembe vették, hogy a műszerbeszerzés várhatóan mennyire szolgálja az érintett kutatóhely és az ország agykutatási-fejlesztési verseny­képességét, elősegíti-e a kutatóhelyek, továbbá a kutatás, a klinikum, valamint a gyógyszer- és műszeripar együttműködését, a hálózatosodást és a transzlációt.

A NAP működése, eredmények

Az 58 NAP A és 31 NAP B kutatócsoport többségében intenzív munka folyik. Máris jelentős azoknak a rangos közleményeknek a száma, amelyeknél a szerzők támogatóként a NAP-ot jelölték meg. Folynak a szakmai pillér­elnöki beszámoltatások. Akik netán „sárga lapot” kapnak, azoknak a jövő év közepéig kell a kritizált pontokon javítaniuk. Ha ez nem sikerül, akkor a NAP IT felmutathatja a „piros lapot”, ami a kutatások leállítását és forrás­elvonást is maga után von. Az így felszabaduló forrást a NAP IT javaslata alapján a sikeresen teljesítő kutatócsoportoknak utalja a támogató.

A Felfedező Kutatási Pillér elnökei már értékelték pillérük NAP A és B kutató­csoportjait, és bár megfogalmaztak kritikát, összességében eredményesnek és több esetben nemzetközi léptékkel is színvonalasnak találták az első év eredményeit.
Másfél év még ritkán elegendő nagy felfedezések közléséhez. A jelentések és a konzultációk alapján mégis számos igen ígéretes kutatásról lehetne itt beszámolni. A NAP támogatásával is született például Acsády Lászlónak (KOKI) és kollégáinak – francia és svájci kutatók közreműködésével – a világ legrangosabb idegtudományi szaklapjában, a Nature Neuroscience-ben bemutatott felfedezése. Ők egy olyan új idegpályát írtak le az emberi és az egéragyban, amely alapvető fontosságú a mozgások és a tudat szabályozá­sában.

Ugyancsak NAP-támogatást is felhasználva azonosították Dénes Ádám és munka­társai – a KOKI és a Manchesteri Egyetem kutatói – a világon először azokat a sejten belüli molekuláris szenzorokat, az ún. „inflammaszómákat”, amelyek kiemelten fontos terápiás célpontot jelenthetnek az agyi ér­katasztrófák (sztrók) és más idegrendszeri betegségek kezelésében. A publikáció a rangos PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America) hasábjain jelent meg.•

2015. december

 

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka