A hallgatókon is múlik a duális képzés jövője

„Németországban körülbelül harminc évbe telt, mire a duális képzés gyakorlata, intézmény- és kapcsolatrendszere kialakult, nekünk viszont nincs ennyi időnk rá” – nyilatkozta lapunknak dr. Földesi Péter rektor.


A győri Széchenyi István Egyetem ugyanis duális képzést indít szeptemberben az Audi Hungaria Motor Kft.-vel közö­sen jármű-, gépész- és mechatronikai mérnök szakra felvett néhány hallgató számára, így ők már a gyakorlatot a vállalatnál szerzik meg.

Magyarországon gyerekcipőben jár az egyébként is sokat vitatott duális képzés, a győri egyetemnek azonban van már tapasztalata, egyebek között pilot projektből. Hol tart most ez a képzési forma?

– Mivel ez is egy gyakorlatorientált képzés, nálunk nem beszélhetünk kez­detlegességről. Tizennyolc éve működik a practing programunk, jelenleg közel kétszáz ipari partnerrel, s a közel két évtized alatt mintegy kétezer hallgató végzett ennek keretében. Régen megfogalmaztuk: mindannyiunk érdeke, hogy minél előbb érdemi munkát tudjanak végezni a diákjaink. Ennek egy másik, német modellje a divatossá vált duális képzés. Német­országban körülbelül harminc évbe telt, mire a gyakorlata, intézmény- és kapcsolatrendszere kialakult, nekünk viszont nincs ennyi időnk rá. Fontos megjegyezni, nem csak a mérnökképzésről beszélünk, néhány hete írtunk alá együttműködési megállapodást a Győri Törvényszékkel, oda is küldünk hallgatókat, s ha még tágabban nézzük, például a diplomás ápolók is gyakorlatorientált képzésben vesznek részt a kezdetektől fogva.

Van tehát egy sok éve működő modell, miért kell mégis változtatni?

– A magyar felsőoktatás gyakorlati képzése nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egy átlag mérnöki képzésben az elmélet és a gyakorlat aránya két-, illetve egyharmad. A probléma, hogy az egyetemi gyakorlat nem tudja követni az ipar gyorsan változó igényeit. Kellenek tehát az ipari partnerek.

Változik az elmélet és a gyakorlat aránya az eddigi modellhez képest?

– A kétharmad-egyharmad arány nem rossz, lehet persze az elmélet „rovására” bővíteni, de nem a számszaki arány szorul javításra, hanem annak tartalma. Nekünk élet- és projektszerű gyakorlati képzéseket kell kínálnunk. Nagyon fontos, hogy egy egyetem és a körülötte lévő ipar között élő, mindennapos K+F+I projektkapcsolatok legyenek, illetve a másik szint, amikor a hallgató kimegy az iparvállalathoz. Ehhez elkötelezett és felkészült cégek kellenek, így akik a duális programban partnerek akarnak lenni, akkreditációs eljáráson kell átesniük, hogy ne veszélyeztessük a képzés minőségét.

Lehet-e mindenkit automatikusan a rendszerbe integrálni?

– Hangsúlyozom, minden hallgató számára gyakorlatorientált képzést szeretnénk adni. Németországban a felsőoktatásban a hallgatók 5-6 százaléka vesz részt a duális képzésben. Nem lehet mindenkit ebbe a rendszerbe integrálni, és mi szeretnénk megtartani a hagyományos gyakorlatorientált képzéseinket is, hiszen nagyon sikeresek, és vannak területek, ahol nem is működhetne a duális képzés. A minőségből sem szeretnénk engedni, a gyakorlatorientáltság nem mehet az elméleti felkészültség rovására, mert akkor hosszú távon a mester és PhD-képzés is veszélybe kerül. Természetesen a hallgatókon is múlik a duális képzés jövője, mert habitus kérdése is, mennyire vonzó ez a rendszer számukra. Figyelembe kell venni, hogy az új képzésben részt vevő hallgatók terhelése sokkal nagyobb, mint a normál nappali tagozatosoké, illetve nem is mindenki alkalmas arra, hogy fiatalon vállalati közegben dolgozzon. Ezért nem mi döntjük el, kik jöjjenek be a programba, hanem a hallgató kezdeményez, majd a cég megnézi, hogy szerinte be tud-e illeszkedni az adott közösségbe. Történelmi lehetőség előtt állunk, de figyelnünk kell arra, hogy folyamatosan tartsuk majd a színvonalat, különben a hallgatók el­fordulhatnak a duális képzéstől.

Győrben mennyi idő alatt szeretnék működőképessé tenni ezt a képzési formát?

– Előnyünk, hogy a német tapasztalatok rendelkezésre állnak. Fontos, hogy a duális képzés már bekerült a köztudatba. Ahhoz, hogy kimondhassuk, a rendszer működik, legalább az első generáció elhelyezkedését meg kell várni. Ezt végig támogatni kell erkölcsileg, szakmailag, anyagilag. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor azt mondhatjuk, ami a németeknek harminc évig tartott, az nekünk három év alatt sikerült.•

Járműipari Regionális Innovációs és Technoló­giai Tudáscentrum gazdasági, társadalmi szerepkörének fejlesztése a Széchenyi István Egyetem bázisán
TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0001


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka