2019. február: ökológia, portré, jegyzet, innováció, egyetem, kémia, tudomány, Nemzeti Agykutatási Program, mikroszkópia, orvostudomány, régészet, genomika, anyagtudomány, kiállítás/konferencia, atomenergia, energiagazdálkodás, agrárium, fenntarthatóság, megújuló energia, zöldkörnyezet, ipar 4.0, mesterséges intelligencia, it, nanotechnológia
2019. február 7.

Szerző:
Paulik Katalin

A hagyomány is a siker része

A Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Kara 1949-ben alakult meg, két évvel később Veszprémi Vegyipari Egyetem néven vált önálló intézménnyé, 2000-ben integrációval újabb telephelyekkel bővült, majd 2006-ban lett Pannon Egyetem. Gelencsér András rektorral beszélgettünk.


A Pannon Egyetemet a világ 150 legjobb vegyészmérnöki képzést nyújtó intézménye közé rangsorolta az Academic Ranking of World Universities (ARWU) által 2003 óta minden évben összeállított Shanghai Ranking, ráadásul egyedüli magyar és legjobb kelet-euró­pai egyetemként.

− 2017-ben valóban ezt az eredményt érte el az intézmény, amire nagyon büszkék vagyunk.

Minek köszönheti az egyetem nemzetközi hírnevét, mit tudhatunk az intézmény múltjáról, a napjainkig vezető útról?

− Nem véletlen, hogy a vegyészmérnökképzéssel került egyetemünk erre az előkelő helyre. Amikor 1949-ben megalapították a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Karát, több nagynevű professzor érkezett a fővárosból Veszprémbe, és ha olyan kivételes személyiségekkel indul egy intézmény, akiktől a hallgatókon kívül a munkatársak is sokat tanulhatnak, akkor a későbbiekben ők is a nagy elődök értékrendjét fogják követni. Ezek a hagyományok a mai napig kitartanak, s ahogy az alapító professzorok bronzszobrai az aulában, úgy a szellemük is itt van az intézmény falai között. Azt gondolom, hogy a világ egyetemeinek rangsorában 2017-ben elért eredményünk részben ennek is köszönhető.

A Pannon Egyetem útja az 1949-ben Veszprémben alakult BME Nehézvegyipari Karral indult
Mi alapján lehet felkerülni egy ilyen listára, szükség van-e hozzá nemzetközi beágyazottságra?

− Nem mi kezdeményeztük, a lista készítői figyeltek fel ránk. A világ egyetemeinek rangsorában szereplő valamennyi intézményt azonos szempontok alapján minősítenek. Az intézmények ezt nem tudják befolyásolni. Természetesen a Shanghai Ranking készítői a nemzetközi láthatóságot tudják érdemben minősíteni egyrészt a tudományos eredmények, másrészt az intézményben végzett hallgatók szakmai teljesítménye és pozíciója alapján. Ehhez a külföldi rangos folyóiratokban megjelenő publikációink mellett volt diákjaink úgy járulhatnak hozzá, hogy például a nemzetközi színtéren is mértékadó vállalatoknál vezető beosztást töltenek be. Az a tény, hogy egy ilyen lista első harmadába bekerültünk, jó visszaigazolást jelent a számunkra, mert nem saját magunk értékeltük a teljesítményünket, hanem minket minősítettek, ezért sokkal többet is ér.

Mennyire érte meglepetésként önöket az eredmény?

− A Brit Vegyészmérnöki Kamara (IChemE) által is akkreditált, nemzetközileg elismert vegyészmérnökképzést folytató intézményként nem lepett meg, hogy a képzésünk fenn van a világ térképén. Már csak azért sem, mert hosszú évek óta gondosan ügyelünk arra, hogy az IChemE-előírásoknak megfeleljünk, így az általunk kibocsátott oklevelet utólagos honosítás és minősítés nélkül elfogadják a Brit Nemzetközösségen kívül a világ számos más országában is.

Az egyetem a világ 150 legjobb vegyészmérnöki képzést nyújtó intézménye között szerepel
Az alapításkor nem véletlenül esett a választás Veszprémre, hanem a város környékén működő vegyipari üzemek és kutatóintézetek miatt. Mennyire járul hozzá az oktatásban és a kutatásban elért eredményeikhez a partnercégekkel való együttműködés, a közösen végzett kutatás-fejlesztés és innováció?

− Az alapítás óta a vegyipar súlya ugyan jelentősen visszaesett a régióban, azonban örvendetes tény, hogy az ország számos részéről megjelentek a partnereink sorában az olyan ipari nagyvállalatok mellett, mint például a Mol-csoport vagy a gyógyszercégek közül a Richter Gedeon Nyrt., azok a kis- és középvállalkozások is, amelyek igénylik az egyetemünkkel való szakmai kapcsolatot. Szép számmal vannak közösen megpályázott és elnyert kutatási projektjeink, és születtek olyan innovációs eredményeink, amelyeket már ezzel a vállalati körrel értünk el. Ma már a szakértelmünk nem korlátozódik csupán a vegyipar, a kémiai technológia területére, sok olyan sikeres kutatási területünk van, ami környezetvédelmi alkalmazásokhoz vagy például informatikai fejlesztésekhez és nem közvetlenül a hagyományos vegyipari termeléshez kapcsolódik.

Az egyetem oktatási profilja a fennállása óta folyamatosan bővült. Milyen jelenleg?

− Napjainkra sokszínű intézménnyé nőtte ki magát mind a tudományterületek, mind pedig a telephelyi struktúra tekintetében. Egyetemünk Veszprémben, Keszthelyen, Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Kőszegen is folytat képzési és kutatás-fejlesztési tevékenységet. Diszciplínák tekintetében is szélesedett a palettánk, jelenleg öt kar működik az intézményben: a mérnöki terület mellett megjelent az informatika, a gazdaság-, valamint az agrártudomány, illetve a humántudományok is. Azon kevés egyetemek egyike vagyunk Magyarországon, amelynek mindegyik karán valódi egyetemi oktatás folyik, ez azt jelenti, hogy mind az öt karunknak van önálló doktori iskolája.

Jelenleg öt kar működik az egyetemen: a mérnöki terület mellett az informatika, a gazdaság-, az agrártudomány és a humántudományok
Milyen irányú fejlesztéseket terveznek a jövőben?

− Azt gondolom, hogy jelenleg a meglévő struktúra minőségének a megtartása és a mindenkori kihívásoknak való megfelelés a legfontosabb célunk. Annyi kihívást támaszt velünk szemben ez a nagyon gyorsan változó világ, amiben élünk, valamint a tudomány fejlődése, hogy az ennek való megfelelés már önmagában is komoly erőfeszítést és belső fejlesztéseket igényel. Egy stabil lábakon álló középméretű intézmény vagyunk, soha nem voltak működési zavaraink, sem anyagi természetű problémáink, holott az állami támogatás részaránya ma már csupán a költségeink harminc százalékát teszi ki. A működésünkhöz szükséges forrásokat pályázatokból, uniós forrásokból, a tandíjakból és az iparvállalatokkal való kapcsolatból származó bevételeinkből fedezzük. Számunkra a fejlődés irányát az jelentheti, hogy az egyetem még jobban bekapcsolódik a régió gazdasági, társadalmi életébe, és ha a vállalati szféra részéről igény van rá, akkor az innovációba is. Nagyszerű lehetőségnek tartjuk, hogy a nemzetközi bírálóbizottság döntése alapján Veszprém Európa Kulturális Fővárosa lesz 2023-ban. Ebben a sikerben egyetemünk is osztozik, hiszen a pályázat összeállításában, bemutatásában a kollégáink is részt vettek. Reméljük, hogy a térségben elinduló pozitív változások intézményünket is kedvezően érintik majd. Sokat várunk attól, hogy a város, a régió és az egyetem együttműködését tovább fogja erősíteni ez a kivételes lehetőség, amit érdemes kihasználnunk.•

 
Innotéka